Budapest Régiségei 14. (1945)

Tompa Ferenc: Adatok Budapest őskorához : 2. közlemény 7-28

1. A fülesedény alakja az első pillanatra megtévesztő. Kzzel a kúpos nyakkal és öblös hassal ugyanis a korai vaskorban is találkozunk, de otthonos ez az edény forma — ha nem is ilyen öblös szájjal — a korai bronzkorban is. Éppen ennek a révén jutunk el a helyes kormegállapításhoz, amidőn edényünkben egy korai bronzkori edényt látunk, amely azonban még erősen képviseli azt a nyakas, füles, sima felületű edénytípust, amellyel a harangedény kultúra ismertetett meg bennünket. Ez utóbbi kultúrának az idáig nálunk kevésbbé ismert edényei között találkozunk ugyanis azzal a korsó típussal, amelynek nyaka kissé ívelten is esonkakúp alakot mutat, a perem egy kevéssé kihajlik, a nyakat pedig az öblös hastól éles törés választja el és a száj peremből kiinduló, vállra támaszkodó vastagabb fül hidalja át. Erre vall egyébként a sima, dísztelen felület világosszürke színe is, mert a nagyrévi korai bronzkori kultúra edényei általában sárgásbarna vagy sötétbarna színűek, a korai vaskori agyagművesség pedig a sötétszürke, sőt feketés színeket kedvelte. Es nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt sem, hogy edényünk nehézkes, vastagfalú, ami ugyancsak arra mutat, hogy a harangedény kultúra, amely nálunk a Duna mellett, éppen a főváros környékén van a leggazdagabban képviselve, ezzel az edénnyel is igazolja jelentős szerepét korai bronzkorunk agyagművességének kialakulásánál. Az edény magassága 16 cm, szájátmérője 15 cm. (1. kép 4.) 2. A másik edény, amely egy magasabb, urnaszerű csöbörnek a töredéke, már határozottan a bronzkorba sorolandó és amennyiben valóban együtt került elő az előbbi edénnyel, úgy mindkettőnek a korát még pontosabban meghatározva, azt a korai bronzkorban jelölhetjük meg, amikor még az idegen kultúra hatása a honi agyagművességben erősebben volt érezhető. A csöbör egész felületén ugyanis kissé ferdén, de szabálytalanul húzgált durva seprős díszítést látunk, ami annyira jellemző az alföldi bronzkori kultúrának házi kerámiájára, főző- és élelmiszertartó edényeire. Az ilyen rendeltetésű kerámiánál ez a kezdetleges, egyszerű díszítési modor a bronzkor folyamán már kezdettől fogva megtalálható és úgyszólván állandósul, mert a füzesabonyi késő bronzkori csoportban még mindig életben van. A töredékek színe szürkésbarna, magassága pedig 22'7 cm. (1. kép 5.) 14