Budapest Régiségei 14. (1945)

Szilágyi János: Az aquincumi helytartói palota : az 1941. évi ásatások az óbudai Hajógyárszigeten 29-153

szükség. Végső elpusztulásról sem lehet szó, mivel égési réteget nem volt alkalmunk megállapíthatni ásatásunk folyamán. Tetőfedő és fali téglákon, falfest meny darabokon és egyetlen agyagmécsen kívül egyáltalán nem találtunk kis leletet, tehát épületünket ókori lakói tudatos és alapos kiürítés után rendben hagyták el véglegesen. Mivel ellenséges lerombolás nyomai nem nyilvánultak meg, elemi végveszély, talán a Duna vízszintjének az emelkedésével előállott talajvíz-feltörés, árvíz késztethette lakóit a terület végleges kiürítésére. Az egyik helyiségben a kettős padozatban mutatkozó padlószintfelemelés (XIV. helyiség) oka is a talajvíz magasodása lehetett. Épületünk mellett kétoldalt, közvetlenül ma a Kisdunaág és a hajógyári öböl található. Utóbbi is egy évszázaddal ezelőtt még Dunaág volt, amelyből a Hajógyár csinált magának öblöt. (70. kép.) Iránya egybeesik az egyik patak (Aranyhegyi-, Filatori-árok) régi, torkolat-előtti

123

'

a vonulatával. Talán ennek a pataknak a felmagasodott vízszintje mosta ki idők folyamán palotánk környékének útjába eső, alacsonyabb szintű talaját, úgy, hogy a betörő patakvíz a Hajógyár környékét szigetként szakította el a szárazföldtől. Mivel az /. Valentinianus császár (Kr. u. 364—375) korában az egész dunamenti erődláncolat kijavítását végző tisztek (Frigeridus, Iovinus, Terentius stb.) névbélyegzőivel lebélyegzett tégláknak eddig nincs nyoma a Hajógyárszigeten, tehát ekkor már elhagyatott volt palotánk környéke, viszont Kr. u. 220 körül még egyszer átjavították és kibővítették, ezért ennek a feltételezett árvíznek és szigetképződésnek a Kr. u. III. század derekán vagy második felében, illetőleg a IV. század első felében vagy közepe táján kellett megtörténnie. Ezen feltevésünk további bizonyítéka talán az is, hogy a Kisdunaág szigeti, keleti partoldalában ma is látható, a Dunaággal párhuzamosan futó rómaikori falmaradvány, amely még palotánkhoz tartozik,

123/b hosszú, lapos lejtőként szakad meg, mintha egy patak vize mosta volna a tetejét ilyen sima, lapos lejtővé (71. és 72. kép.), tehát a ma hajógyári öbölnek használt, palotánk keleti tőszomszédságában folyó Dunaág a római korban még nem volt meg (e szerint az ú. n. katonai Nagysziget és a D. G. T. szigete is összefüggött egymással, továbbmenőleg pedig az óbudai szárazfölddel is), a D. G. T. gyártelepének a szigete a római építmények vízáradásokozta elpusztítása, részint elsodrása árán a római kor végén alakult ki. 126