Budapest Régiségei 13. (1943)

Nagy Lajos: Dirke bűnhődése az aquincumi mozaikon 77-102

9. kép. Nápolyi cameo. ben résztvevő alakokkal az egységesebb hatás elérésére a cselekvés egységének a téregységgel való művészi kiegyeztetése. Ezen művészi sajátságok nyomán az eredetit, az ősmintaképet a klasszikus görög művészet azon korszakába kell helyeznünk, mikor az itt látható csoportosítás a négyszögű kép átlóiban lefolyó mozgalmas jelenet a középrészen fekvő alak nyugodt hangsúlyozásával a piramisszerűen felépített egységes alakításban a görög festészet közkincse lett. Kzzel rokonszellemű csoportosítást láthatunk többek között a casa dei Vettii Pentheus halálát ábrázoló festményen is

23 (18. kép.), melyet a mellette levő falon látható Dirke büntetésénél korábbi műalkotás utánzásának tekinthetünk. Mert a casa dei Vettii Dirke képén a kompozíció megélénkül. A mozgásátlók és térsíkok már nem futnak párhuzamosan a képsíkkal, hanem a cselekmény az alakok elrendezése révén az egész kép mély benyomását a legmagasabbra fokozza. H jegyek pedig már a hellenisztikus kor szellemét tükrözik vissza. így az aquincumi mozaik eredeti előképe korban megelőzi a Vettiusházban látható Dirke-falfestmény eredetijének korát, így legkésőbb a Kr. e. IV. század elejei festészet körébe tartozik. Ezen visszakapott eredetiben kell Apollonios és Tauriskos eredeti csoportjának festői mintaképét látnunk. A szobrászati stílus követelményeihez ragaszkodó mesterek ezen festményben láthatták azt a legalkalmasabb kompozíciót, mely kerek szobruk alkotásához is a legmegfelelőbb volt, amikor a cselekvés hosszabb lélekzetű megállóhoz jut, az atlétikai erő legmagasabb fokát éri el, a cselekmény nem kívánkozik le a bázisról, mint az a casa dei Vettii falfestmény ősének átvitelénél történt volna, mikor a szabadulni készülő bikát a néző Az aquiieiai gemma. 20. kép. — Thyaterai érem. OH