Budapest Régiségei 13. (1943)

Nagy Lajos: Dirke bűnhődése az aquincumi mozaikon 77-102

A pannóniai mozaikok közül már több olyan darabot ismertettek, amelyeken mitológiai ábrázolásokkal talákoztunk. De ha végignézzük soraikat, mégis szegényesnek fogjuk találni a készletet.

1 Emlékeztetnünk kell csak Gallia, Afrika és Kelet nagyszámú mozaikjaira, amelyeket külön corpusokban ismertettek s így érthető, hogy ott a mitologikus emlékek száma jelentősebb.

2 Nálunk Pannóniában, a birodalom egyik határszéli s állandó harcoknak kitett tartományában nem csodálkozhatunk azon, hogy ha a nagy mozaikművészet által használt jeleneteket, mitologikus ábrázolásokat leegyszerűsítve kapjuk vissza. Mozaikkészítőink, bár volt a tartomány egy-két nagyobb helyén központi műhelyük, állandóan vándoroltak a megrendelések szerint. Jellemző erre Baláca esete,

3 ahol több értékes mozaik került elő, de ott ezen nagykiterjedésű villa rusticában mégsem kereshetünk mozaikműhelyt. Az újonnan talált szombathelyi mozaik, amely Szent Quirinus bazilikáját díszítette,

4 szoros egyezést mutat fel a poetovioi császári palota későkori díszeivel

5 és több más környékbeli lelettel együtt Aquileiára mennek vissza.

6 Aquileiáról pedig tudjuk, hogy tartományunk számára nemcsak az észak-itáliai ipari és kereskedelmi termékek közvetítője volt, hanem a még nemesnek mondható római birodalmi művészet fényében sütkérező kora- és késő császárkori művészeti alkotások továbbítója is. Mire azonban a nagy központok művészi elgondolásainak utánzata és az ott kialakult képzőművészeti alkotásoknak megörökítése a provinciában megvalósulásra talált, nagy változáson ment keresztül. Ha valahol, úgy a mozaikművészetben érvényesült elsősorban a mintalapok után való dolgozás. A vándorművészek legnagyobbrésze egész készletet hozott magával. A megrendelő ízlése szerint választotta ki a lakóháza számára megfelelő díszítéseket a mintakönyvből és a mesterek tudásuk szerint 79