Budapest Régiségei 13. (1943)

Dobrovits Aladár: Az egyiptomi kultuszok emlékei Aquincumban 45-75

megfogalmazásban mutatja az istenséget, míg a Schmidt-gyüjteménybeli 139 óegyiptomi stí­lusú, frontális felépítésű: az ujját szopó gyer­mek 140 fején az ureuszos »klaft«, az egyip­tomi király főkötő, efölött ma már hiányzó, gazdag kiképzésű korona lehetett, jobb halán­téka fölött az »ifjúság fürtje«. 151 Harpokrates kultuszához emlékeztethetünk talán Arpokras páter aquincumi feliratára. Az említett Isis­szobor egyiptomi stílusú és elég durva kivitelű tömegáru, fejéről a tehénszarvas, napkorongos fejdísz ma már hiányzik. 142 Feltűnő az egyiptomi szobrocskák nagy száma egyetlen gyűjteményben. Arra kell gondolnunk, hogy egy Isis-hívő házi szenté­lyének maradványai állnak előttünk, annál is inkább, mert az istenek jól összeválogatva látszanak lenni, először is az osirisi hármas­ság, (Osiris, Isis, Harpokrates,) 143 majd Bész, a tipikus háziistenség, kinek kultusza azon­ban, mint láttuk, már Egyiptomban Osi­ris-éhoz kapcsolódott (Abydos, Serapeum), és aki az ú. n. Horus-táblákon együtt szere­pel az isteni gyermekkel, mint a Bajokat Elhárító. 144 Végére értünk az egyiptomi aquincumi emlékek felsorolásának. Valószínűleg egyik sem volt pusztán dísztárgy, hanem egy mély­séges vallásosság élő tanuja. Hogy ennek a vallásosságnak a hordozói kik voltak, mint már említettük, biztosan el nem dönthetjük. íteleteink legnagyobbrészt import­áruk, orientálisok, rómaiak és pannóniaiak egy­aránt birtokukban tarthatták őket. A bennszü­lött kultuszokhoz való kapcsolódásnak semmi 16. kép. Harpokrates bronzszobra.

Next

/
Thumbnails
Contents