Budapest Régiségei 13. (1943)

Dobrovits Aladár: Az egyiptomi kultuszok emlékei Aquincumban 45-75

irat bevésése ntán zománcozták, a feliratot teljesen olvashatatlanná teszi, csak az Osiris szó és a halott anyjának neve előtt álló ms (»szülte«) szótag vehető belőle úgy-ahogy ki. A másik usebtit, amelyet jelenleg a Szépművészeti Múzeum Egyiptomi Gyűjteménye őriz, mint a Pázmány Péter Tudományegyetem Brèmes Régiségtani Intézetének letétét

102 (7. kép), 1869-ben találták Óbudán, a Hajógyári Szigeten. Erőteljes, gondos kivitelű zöldes szaita típus, csaknem teljesen ép. Érdekes különös laposorrú, határozottan négertípusú arcformája. Testét 8 sor jobbról balra futó vízszintes, jól olvasható hieroglyph-felirat borítja, amely a Halottak Könyvének VI. fejezetét tartalmazza a szaitakori usebtiken általános változatban. Megtudjuk ebből a halott nevét is, Pszametiknek hívták, kinek »szépneve« Ahmosz volt. Az usebtikat,

103 ezeket a halottat magát ábrázoló, tulaj donképen vele azonos, a szaita-kortól fogva háttámlával ellátott múmia formájában ábrázolt szobrocskákat azért tették az egyiptomiak halottaik sírjába, hogy helyettük az istenek földjét megműveljék, ami a halott kötelessége volt a túlvilágon. Erre vonatkozik az usebtiken állandóan megismétlődő felirat, a Halottak Könyvének említett VI. fejezete. Az egyiptomiak rendszerint nagyszámú usebtit adtak halottaikkal, múzeumaink leggyakoribb egyiptomi emlékei közé tartoznak.

104 A Római Birodalom területén is mindenfelé nagyszámú usebtit találtak, ezek közül igen sok igazolhatóan rómaikori sírlelet

1 °

5 és ha egy-két galliai utánzattól eltekintünk,

106 valamennyi eredeti egyiptomi importáru. Pannóniából sírlelet gyanánt eddig egy usebti került elő, amelyet a pécsi 5. kép. — Osiris bronzszobra. Sárdy Brutus gyűjteményéből. 58