Budapest Régiségei 13. (1943)
Dobrovits Aladár: Az egyiptomi kultuszok emlékei Aquincumban 45-75
Hasonló a helyzet egy másik, már szintén régebben ismert nagyfontosságú helyi eredetű leletcsoport esetében is. A gázgyári római fazekastelep terra-sigillata-tálain többször előforduló ábrázolás egy melléhez szorított, jobbjában pálmaágat tartó alakot, illetve elnagyoltan mintázott női mellképet mutat. 66 (2. kép.) Amint Kuzsinszky is megjegyzi, ezek az ábrázolások máshonnan nem ismeretesek. A nőnek sajátos hajviselete a feltűnő : amennyire az elnagyolt, elmosódott mintákon kivehető, elől magasan, diadémszerűen feltornyosul, hátul fürtösen a nyakra lóg. Máshonnan származó rokonábrázolások analógiája alapján 67 benne kétségtelenül Isist kell látnunk. Ezekután a másik alak kilétét is hasonló körben kell keresnünk. Állatfejű istenek valóban Egyiptomra jellemzők. 68 A pálmaág a »kutyafejű« Anubis kezében szokott megjelenni. 69 Csakhogy semmi kétség nincs afelől, hogy az aquincumi mintákon szamárfejű alakkal állunk szemközt. Ilyen az egyiptomi mithológiában pedig csak egy van : Seth-Typhon. 70 Mit keres azonban egymás mellett Osiris hű felesége és gyilkosa? Az emlékek és szövegek tanúsága szerint ez sem példátlan. Már egyes óegyiptomi szövegek szerint is vonzódik hozzá, 71 amit a Chester-Beatty Iyit. papyrus 72 és Plutarchos Isis könyve 73 is megerősít : Isist részvét fogta el fivére iránt és megakadályozta Horust abban, hogy megölje. Firmicus Maternus pedig egyenesen úgy ismeri e történetet, 74 hogy Seth Isis férje, Isis és Osiris pedig szerelmi viszonyt folytattak egymással s ez okozta volna az Osiris és Seth közötti viszályt. Hogy ez és a hasonló verziók nem pusztán a keresztény auktorok 75 rosszindulatának vagy tájékozatlanságának következménye, igazolj a az a körülmény is, hogy egy császárkori egyiptomi varázspapyruszon Seth és Isis a földönfekvő Osirist együtt fenyegetik, 76 Hellenisztikus egyiptomi varázspapyrus litániájában Osiris a gonosz, Seth az igaz. 77 Hasonló volt a felfogása a gnosztikus sethiánusok szektájának is. 78 Anélkül, hogy a sethiánus szektának messzeágazó és bonyolult problémáiba akarnánk itt elmerülni, vagy pedig az e korból származó nagyszámú szamárfejű ábrázolás kérdését óhajtanok megvitatni (számításba jönne itt elsősorban a palatinusi gúnyfeszület, 79 fiesolei mécses, 80 és a defixiós táblák állítólagos »lódémonai« 81 ), azt hisszük, hogy az aquincumi szigillaták ábrázolásainak eredetét és értelmét ebben a körben 54