Budapest Régiségei 13. (1943)

ÉRTESÍTŐ - Nagy Lajos: A középkori Kelenföld (Tabán) rómaikori hagyatéka 447-462

őrtornyot hoztak napvilágra, melyek különböző korokból származtak. A falazás nálunk is tapasztalható technikája megegyezett a IV. század végén épült őrtornyokéval. Vastag falak, forró meszes habarcs használata, öntött alapozás, karózás is emellett szólnának, ha döntő értékű leleteket nem találtunk volna. Bzek pedig az őrtorony ásatása alkalmával előkerült bélyeges téglák töredékei voltak. 1935-ben a falak mellett elég nagyszámban előjött bélyeges téglákon Frigeridus dux nevével találkozunk (20. kép). A csonka bélyegek kiegészítése nem ütközik nehézségbe

1 : FRIGERIDVS V(ir) Pferfectissimus) DVX AP(paratu) L(uci) LVPI. Prigeridus élete Ammianus Marcellinus történetíró művéből tisztán áll előttünk. Tudjuk, hogy ő volt az, aki Marcellinust leváltja 374-ben s a pannóniai csapatokat 377-ben elvezette Moesiába s 378. augusztus 9-én Adrianopolisnál el is véreztek a császárral együtt.

2 1936-ban újtípusú bélyeges téglákat találtunk (21. kép). Kiegészítésük: TERÉN TIVS DVX. í gy e

gy ugyanazon korú másik helytartóval is megismerkedtünk, Terentius-szál

3

. Pz utóbbinak az életéről nem tudunk annyit, mint Prigeriduséról. A birodalom utolsó nagy katonacsászára, a pannóniai származású I. Valentinianus (364—375) a Rajna és a Duna vonalát új erődökkel erősítette meg. Ammianus leírja, hogy mint égett benne a vágy, hogy biztosíthassa birodalmát és minél erősebb erődláncolatot építsen ki. 374-ben Aquincumban találjuk. Innen indul Brigetioba (Ószőny) hogy a lázadó barbárokat megfékezze. Ott is hal meg 375-ben, mikor a vérmes császárt a barbár követség szemtelen magatartása Szilágyi, Inscriptiones tegularum Pannonicarum. 110. 1., XXVIII. tábla. 2 Frigedirus életére v. ö. Fiebiger u. Schmidt, Inschriftensammhmgen zur Geschichte der Ostgermanen. Denkschrift der Kais. Akad. der Wiss. Band 60, Abt. 3., S. 145; Alföldi, Der Untergang der Römerherrschaft in Pannonién I, 1924, S. 82—83. V. ö. még Alföldi és Nagy 1,. fejtegetéseit a nyomás alatt lévő Budapest törtenete I. kötetében. A késő római korra tanulságos és fontos Szilágyi hadtörténeti fejezete ugyanott. 8 lîz a téglatípus Szilágyinál nem szerepel. V. ö. egyébként XXVII. tábla 43—46. számokat. annyira felbőszíti, hogy gutaütést kap és nincs egy megfelelő katonaorvos, aki eret tudna rajta vágni.

1 A császár erődépítési elgondolását katonai vezérei hajtják végre az alájuk tartozó alantasabb tiszteknek kiadott parancsok útján. Ezért olvashatjuk a helytartók neve mellett az alantasabb tisztekét is a téglákon. A pannóniai keleti limes utolsó megerősítése Prigeridus dux érdeme. A nevével jelzett téglák megadják a tabáni őrtorony építésének korát is a Kr. u. 374—375. éveket. Más későkori római emléket eddig nem ismerünk Kelenföldről (Tabánból). A védőrendszer felbomlásával ezen támadásnak kitett helyen a rómaiság, a csekély szánrú őrség nem is tarthatta magát. Visszavonult az aquincumi castrumba, vagy menekült a tartomány belsejébe és Itáliába. Jelen alkalommal csak Tabán rómaikori emlékeiről számoltunk be. A Gellérthegyi és a délebbi római emlékeket folyóiratunk későbbi számában ismertetjük. Nem hagyhatjuk azonban felemlítés nélkül, hogy a tabáni őrtornyunktól északra a Duna jobbpartján a legközelebbi őrtorony nyoma a Lánchíd-utca 22—24. számú ház építésekor került elő 1935-ben. Kisméretű őrtorony volt ez is, a talált téglák közül csak az egyiken volt bélyeg : VINCÉN TIA.

2 Pz a bélyegtípus is I. Valentinianus erődépítések idejéből való (22. kép). Azonos típus már ismeretes volt

3 több dunamenti erődből és őrtoronyból. Ugyanitt az alapozáskor több száz kisebb-nagyobb kőgolyót is találtak, melyeket a catapultákból lőttek ki és itt lőszerraktárat alkottak. Tabán népvándorláskori emlékekben nagyon szegény. Az átvonuló népeknek itt nem volt kedvező települési lehetősége. Az avarkort egy sírlelet csonka maradványa képviseli (23. kép). 1935-ben akadtak rá, de csak a csontváz felét sikerült 1 V. ö. Nagy L., Az aquincumi késő-római védrendszer. Budapest története I. kötetében. Ugyanott olvasható Valentinianus halála is a Közegészség c. fejezetben. 2 Méretei : hossza 38, szélessége 27, vastagsága 7—8 cm. 3 V. ö. Szilágyi, id. m. XXVI. tábla, 24. szám. 460