Budapest Régiségei 13. (1943)

ÉRTESÍTŐ - Nagy Lajos: A középkori Kelenföld (Tabán) rómaikori hagyatéka 447-462

Szerencsésebbek voltunk azonban az alapfalak karózásának a megtalálásával. A római erődépítésnél, különösen az agyagos talajnál, árvizes területen, folyópartokon az alapfal helyének kiásása után először vastag, a nógrádverőcei várnál konstatálta,

1 Lorger a I,osic melletti légiós római tábornál figyelte meg.

2 A különbség mindössze az, hogy egyes helyeken ilyen karókat keresztbe fektetnek egymásra, két sorban (Csillaghegy) 19. kép. — A római őrtorony cölöpnyomai. hegyesre faragott karókat vertek le szorosan egymás mellé (18—19. képek). Ezeket Tabánban is 30—40 cm mélyre verték le és kb. ilyen magasságban álltak ki az alapárokban. Csak mikor ezzel a művelettel elkészültek, kezdődött az erőd alapfalazása. Forró mészbe ágyazott mészköveket, téglatörmeléket öntöttek rétegenkint az alapárokba. Ezt a technikát megtaláltam a csillaghegyi burgusnál, Paulovics István A karózás nyomait nagyobb területen a nyugati és déli falnál találtuk meg. Magából az alapból csak a déli oldalon maradt meg egy kevés. 1934-ben azonban nemcsak 1 Paulovics, A nógrádverőcei római erőd feltárása. Arch. Ért. 47, 1937. 158. sk. 1. a A legio II Italica ezen tábora a Kr. u. II. század végén épült. V. ö. öst. Jahreshefte 19—20, Sp. 107—134; Lorger, Zacasno porocilo a raziskavanju rimskega tábora pri I,ocici v Savinjski dolini 1918. Casopis, XXIX, 1934, 150—153., Priloga II. Podobi st. 4. 458