Budapest Régiségei 13. (1943)

ÉRTESÍTŐ - Nagy Lajos: A középkori Kelenföld (Tabán) rómaikori hagyatéka 447-462

lást, a csapatok élelmezését stb. Az építési anyagot (kövek, másodszor felhasznált oltárok, sírkövek, téglák stb.) hajók szállították a Dunán lefelé Aquincumból. Területünk ekkor szorosan beletartozott már a limesmenti erődövezetbe. Ásatásunk alkalmával nem találtunk nyomot, hogy Diocletianus alatt Tabánban is állott volna egy castellum vagy burgus. A IV. század végéről azonban megtaláltuk a római limes egyik kis őrtornyának nyomát a tabáni plébániatemplomtól délkeletre az Attila-körút menti házak lebontásakor. (9. képen I. jelezve).

1 19341 V. ö. Nagy IMJOS, Tanulmányok Budapest múltjából IV, 1936, 24. köv. 1. i ben a Műemlékek Országos Bizottsága t részéről kiküldött szakértő, Szőnyi Ottó, jelentéktelen középkori falmaradványnak minősítette, amelynek fenntartását fölöslegesnek tartotta. Mikor a házak lebontása után ezen a területen ásatásokat végezhettünk 1935-ben és 1936-ban, tűnt ki, hogy az elpusztított középkori fal egy római őrtoronyhoz tartozott, s oly erős és magas volt, hogy csak a legnagyobb nehézséggel tudták a munkások szétverni. Reánk már csak egy csekély falmaradvány maradt. Az őrtorony sajátos alapozása azonban nem tűnt el, mert ilyen mélyre már nem haladtak le a tabáni park rendezési munkálatainál, a talaj elegyenlítésekor. 15. kép. — A római őrtorony délkeleti beomlott sarka. 455