Budapest Régiségei 13. (1943)

ÉRTESÍTŐ - Nagy Lajos: A középkori Kelenföld (Tabán) rómaikori hagyatéka 447-462

ben feltárt római villa ruslica-val kapcsolatba hozható és miles pequariust említő kőemlék adatából meríthetünk.

1 Nagy Tibor bővebben foglalkozik ezen kőemlékkel és tartományunk, helyesebben a főváros tartományi gazdaságtörténeti jelentőségét is behatóan tárgyalja.

2 A Pálvölgyi-völgy és a kapcsolatos Szépvölgy a római korban már földrajzi helyzeténél fogva is csak legeltetésre volt alkalmas, ezt bizonyíthatja a feliratos kő is. A Testvérhegyi-majornál Garády Sándor mintaszerű ásatása kimutatta, hogy ez a vidék rövid megszakításokkal állandóan lakott terület volt

3 és a római szőlőkultúra nyomai sem hiányoztak. A középkori Kelenföldön (Tabán) mint a péterváradi ciszterciek alá tartozó birtokon az oklevelek adatai, peres akták nyomán tudjuk, hogy állandóan és majdnem kizárólagosan szőlőtermesztéssel foglalkoztak és ez szakadatlanul kimutatható a törökök hódításáig.

4 A régészeti leletek ezt igazolják is. Tabánban a lebontott városrészben egymás mellett nagy számban kerültek elő különböző alakú és nagyságú középkori vermek tele edények százaival (9. kép). Ezen edények javarésze korsó, kancsó, hombárok, serlegek stb., melyekben bort is őriztek.

5 A lebontott Tabánban Attila-kőrúttól délre eső rész a beboltozott Ördögárokig volt a szőlőműveléssel foglakozó népség, vincellér-jobbágy ok lakótelepe. Ugyanitt Garády Sándor több középkori pincét, valamint alagutakat is talált más romokkal egyetemben, melyek sűrűn jelentkeztek a középkori híd gondosan faragott kváderekből épített maradványáig. Ezt a telepet az Ördögárok választotta el a Szent-Gellérthegy északi lankás 1 CIL, III. 10428; Alföldi. Arch. Ért. 1940. 20. sk. 1. a Nagy Tibor, Az aquincumkörnyéki majorsági épületek.' Felolvasás a Régészeti Társulat ülésén. 3 Garddy, Arch. Ért. 49, 1936, 88. sk. 11. 4 Pataki Vidor, A péterváradi ciszterciek a középkori ^Kelenföldön. Kül. lény. 6 így jellemző a 71. számú verem edénykészlete. Több száz edény lehetett benne, javarészüket összeállítani és kiegészíteni is sikerült. V. ö. Nagy L., Tabán a régészeti ásatások világában. Tanulmányok Budapest múltjából TV. 1936, 26—27. 1. XIV. tábla 1. sz. oldalától, melyet mindenütt szőlők borítottak. — Ezt azért tartottuk érdemesnek elmondani, mert a Libert és Libérât (Bacchus, Ariadne) ábrázoló fogadalmi táblánk lelőhelye a Gellérthegy oldalában, a régi Horgony-utca volt a középkori híres bortermő hely. Bacchus és Ariadne, a bor istenei voltak, s a régi római megfelelőjük Liber és Libera. — Ez az emléktábla amellett bizonyítna, hogy a római korban is virágzó szőlőkultúra lehetett a Gellérthegy oldalában

1 és ezen területet, mint a dunamenti limes-hez tartozót, tehát kincstári birtokot egy evocatusnak, azaz visszahívott katonának adták bérbe, mikor leszerelt és veteranus lett a Kr. u. III. század elején. Ez a Julius Julianus, mint Kuzsinszky feltételezi, állított egy oltárt Aeseulapiusnak s Hygeia-nak, melyet Óbudán, Miklós-utca 12. számú háznál találtak

2

, amelynek környékén a legio II. adiutrix kórháza (valetudinarium) terült el. A katonai kórháznak nagy bormennyiségre volt szüksége. Az óbudai gázgyár építésénél a gazometerek alapozásakor számtalan római kút került elő, amelyek egy nagy fazekastelep vízszükségletét látták el. A kutak kibélelésére az elhasznált hordókat is felhasználták, úgyhogy feneküket kiverték és egymás tetejére állították akárcsak mint ma a cementgyűrűket. A hordók többjén vasbélyegzővel beégetett feliratot találtak, amelyek jelezték a tartalom rendeltetését. így szerepel : Immune in rat(ionem) val(etudinarii) leg (ionis) II adi(utricis). A szállítmány vámmentes, mert a háziezred, a legio II adiutrix kórháza számára könyvelik el.

3 Hollendonner megvizsgálta a faanyagot, megállapította, hogy részben fenyőből készültek és egy részüket a mai Felvidék is szállíthatta.

4 Ilyen fahordókban elsősorban csak 1 Bacchus Ariadne (I4ber-I4bera) kultuszának pannóniai emlékeit behatóan méltatta Kuzsinszky, Bud. Rég. XII, 1937, 102—111. 1. 2 Kuzsinszky, id. m. 73. 1. 3 Kuzsinszky, Bud. Rég. XI, 1932, 78. sk. 1.; Kuzsinszky, Aquincum. Ausgrabungen... 1934. 150—151." 1. 117—118. képek. 4 Hollendonner, Az aquincumi római hordók és kútrészek fája. Botanikai Közlemények 1916. 452