Budapest Régiségei 13. (1943)

ÉRTESÍTŐ - Nagy Lajos: A középkori Kelenföld (Tabán) rómaikori hagyatéka 447-462

változatos nagyságú és alakú gödrök, vermek már az őskortól kezdve, de legnagyobb számban a késő Ba-Tène korból, az eraviszkuszok idejéből. Bz a szokás megmaradt az Árpádkorban is, mikor a kelen1. kép. A tabáni római gödör hombárja. földi révnél a sokadalom, vásárosok korcsmaedényeiket vagy a szőlőbirtokosok borral telt edényeiket télen vermekbe rejtették el

1

. A feltárt római gödör anyagát a következőkben mutatjuk be : 1—2. Számtalan darabból kiegészített hombár (1. kép). Magassága 57 cm., szájátmérője 29 cm. Pormája a közismert II. századi típust mutatja. Bz különösen a perem kiképzésénél tűnik fel. Anyaga a rendes szemcsés fekete-szürke színű anyag, amely az aquincumi ásatásoknál minden alkalommal előkerült, mint a konyhaedények 1 Tabán középkorára v. ö. Révhegyi, Kelenföld (Tabán) helye és neve, Tanulmányok Budapest múltjából IV, 1936. 34 sk. 11. — Pataki Vidor, A péterváradi ciszterciek a középkori Kelenföldön. Kül. lenyomat a ciszterciek évkönyvéből. használható anyaga. Jelentőségét csak akkor tudnánk igazán értékelni, ha ezen, a tabáni telepnek késő Ba-Tène-kori hagyományaihoz ragaszkodó anyagából való darabunkat tüzetes megfigyelés alá vennénk. Itt csak utalnunk kell azokra a korábbi kísérletekre, amelyek ezen hombár-formával behatóan foglalkozva, nemcsak eredeti kiindulási helyüket, hanem a barbaricumba való elterjedésüket is tisztázni óhajtották.

1 A DunaTisza-közi s a dáciai emlékanyag most készülő összefoglalásánál edényünket is számba kell venni

2

. Hombárunk nagyságát jól érzékelteti képünkön a melléje helyezett kis csésze. Bz utóbbinak anyaga szürkeszínű. Bormája, talpkiképzése késő La-Tene-stílusii. Átmérője 10*6 cm, magassága 3'7 cm. 3. Terra sigillata pohár töredéke. Megmaradt egy kis edényből több darab, amelyek részben össze is tartoztak. Bor májuk a Dragendorff 11-et mutatja. A kis edény sima pereme alatt az edény testét három sorban egymás alatt pálcatagnélküli tojástagok töltik ki, utána rozetták sora, majd három sorban félholdalakú díszek sorakoznak. Nemcsak az anyag finomsága, hanem a díszítés is elárulja edényünk délgalliai eredetét és hogy Domitianus koránál későbbre nem datálható.

3 (2. kép.) 4. Terra sigillata töredék a lezouxi gyár legkésőbbi működési idejéből (3. kép). Kettős körben egy szakállas Pán fejet kapunk, típusát hozza Déchelette Les vases céramiques ornés de la Gaule Romaine c. művében 675. szám alatt, de ez átment a rheinzaberni mesterek formakészletébe is.

4 Hogy darabunk valóban a lezouxi gyár harmadik korszakából származik, azt a maszkunktól jobbra látható növény indás díszítés nyoma mutatja, mint térkitöltő elem. 1 V. ö. Richthofen Balko, Arch. Ért. 45, 1931, 257. 2 Hasonló edényeknek a Duna-Tisza közén való fellépésére v. ö. Párducz, A szarmata-kor emlékei Magyarországon I, 1941, Arch. Hung. XXV. XI. tábla. 3 Knorr, Töpfer und Fabriken c. művében közeli analógiákat találunk. V. ö. Oswald, An Introduction. XXI. tábla. 10. szám. 4 Ludowici, M. 9, V. 19. Ezen közkedvelt díszítő elemről s gyártási helyükről v. ö. Oswald, Index of Figure-Types on Terra Sigillata III, 1937, 88—89.1. 448