Budapest Régiségei 13. (1943)

ÉRTESÍTŐ - Gerevich László: A Középkori Múzeum kutatásai az 1941-1942. évben 439-444

6. kép. Oszloptalapzat a templomhajóból. Igen sok cserepet találtunk a házakban, sajnos, ezek túlnyomórésze a kemencelapok tapasztásából került ki és csak apró és különböző korú töredékeket sikerült belőlük összeszedni. Érdekes, hogy az egyik kemence alapjába még római terra sigillata apró töredékét is bekeverték. A töredékek jelentős része azonban a XV. és XVI. századból származik : egészen durva, vastagfalú, korongolt és hullámos, vagy árkolt felületű, világos, sárgás-szürke színű, erősen bekormozódottak voltak. (2. kép.) Némely töredék megőrizte peremét és fülét is. Az edények között szűktalpú, vastagfalú, sárgásfehér kehelyformájú (3. kép.) ivócsészék és hajóformájú mécsesek is akadtak. Aránylag jobb állapotban maradtak fenn a kályhacserepek, melyek egészen egyszerűekés mázat lanok, fonattal kereteit szélűek voltak. Rosettával díszített mázas kályhacsempékre csak a templomkerítéshez csatlakozó épületekben bukkantunk. Ez a cserépanyag sokkal durvább, de hasonlókorú, mint a budapesti Csalogány-utca 41. számvi ház alapozásánál előkerült edények, melyek azonban finomabbak és változatosabb formájúak, jobban iszapoltak és a városi lakosság ezirányú magasabb igényeit dokumentálják a falusi lakosság csúti edényformáival szemben. Kzen előzetes jelentésben néhány szóval meg kell emlékezni a csúti templom építészeti jelentőségéről. A 16 méter hosszú kis templom egyhajós és a nyolcszög három oldalával záródik. » Nyugati hátsó falának északi részéhez kis csigalépcsős torony csatlakozik, (4. kép.) mely a fallal egyidős. Az alsó két lépcsőfok eredeti állapotában || maradt meg. A templom falai kb. 1—1 y

2 m magasságban állanak, melyek szerkezetén és * építészeti tagozatain világosan különböztethetünk meg két építési korszakot. A templomhajó része egészen a diadalívig a XIII. század végére, közelebbről az 1270-es évekre tehetők. (5. kép.) Kzt a datálást főleg a megmaradt párkányok, oszloplábazatok s a kapu talapzatának kiképzésére alapíthatjuk. Mint már említettük (Budapest Régiségei XIII. 106.1.) az oklevelek tanúsága szerint is a templomnak 1270-es 95 között kellett épülnie, miután valószínűleg csak az 1264-ben alapított monostor befejezése után kezdtekrajta dolgozni. A templom belsejének feltárása folyamán megtaláltuk az első templom lezárásának alapozását, «. mely különös, belül szögletes, kívül félköralakú alaprajzot mutat. A szentélyfalak megmaradt indításai alapján fel kell tételeznünk, hogy az apsis 7. kép. kívülről is szögletes volt és a nyolcszög záródott. Férfifej szobra a csuti templomból.