Budapest Régiségei 13. (1943)

Dobrovits Aladár: Az egyiptomi kultuszok emlékei Aquincumban 45-75

A filozófia nagy századai alatt válságba jutott görög vallásosság — és a római a görög formákkal a görög problémákat is örökölte — megújulni kívánt. A megújulni kívánó antik vallásos szellem a kelet vallásait a magáéval azonos gyökerűeknek ismerte fel és megtalálta bennük a világkép egységének, feltétlen bizonyosságának érzését is. Az antik világ az egység felé törekedett. A kereszténységgel szembenálló pogány egyiptomiakat helléneknek nevezték

x és Minutius Felix Sarapist _ és Isist hajdan egyiptomi, most már római istenségnek mondotta.

2 A Róma városi pogányság utolsó ellenállása a kereszténységgel szemben ennek a Sarapisnek és Isisnek nevében történt

3 és a nyugati nagyvárosok proletariátusa körében a régi egyiptomi mágia élt tovább.

4 A Duna vidéke, ha később is került az antik kultúra hatása alá, nem maradt ki ebből a folyamatból. Pannónia és Egyiptom között a római foglalás előtt nem igen lehet közvetlen kapcsolatot kimutatni, s az összeköttetés azután sem válik jelentőssé. Mégis Pannóniában az egyiptomi istenek kultuszának nagyszámú és sok tekintetben nagyon fontos emléke maradt fenn. Pannónia elfoglalását katonai meggondolások kényszerítették ki : Itália előtere volt s a Duna-vonal választotta el a rómaivá vált mediterrán világot, amely teljesen rómaivá csak Egyiptomnak, az utolsó hellenisztikus monarchiának ezidőben történt meghódításával lett, a barbár világtól. Ez időben lett a Köztársaságból magából is monarchia, az alattvalók szemében lassan-lassan éppen olyan istenkirályság, mint amilyen egykor Egyiptom is volt. Amikor mindez bekövetkezett, az egyiptomi istenek recepciója tulajdonképpen már befejezett folyamat volt.

5 Tartományunkba 6 ezek az istenek már mint római istenek érkeztek a foglalókkal együtt. Alig 47