Budapest Régiségei 13. (1943)

ÉRTESÍTŐ - Garády Sándor: Jelentés az 1936-1942. évben végzett ásatásokról 401-438

alatt a szokásos végig körül futó tojásdísz. A tojásdísz egyúttal felső keretül szolgál az alatta az edény hasán ugyancsak körülfutó cirkuszi jelenethez. A formából és a tojásdíszböl következtetve az edény westerndorfi eredetű, bár a rajta levő alakok Hefner J. »Die römische Töpferei in Westendorf« c. művében nem találhatók. Ágaskodó oroszlánok között majmok labdáznak. A megmaradt darabon levő egyik majom labdát dob, a másik egy nyeles kosárral a labdákat elfogja. A majmok nagyságúkat és formájúkat tekintve alighanem csimpánzok. Ezeket a majomfajtákat a rómaiak már ismerték. (Ld O. Keller »Thiere des classischen Alterhums« 1—6.) Balról az első oroszlán alatt labda, a második alatt a majom felé ágaskodó kutya, a harmadik alatt futó nyúl van. A cirkuszi jelenetet a porondot jelképező 3—4 vonal alatt egy bemélyített sáv zárja le. 15. 1941 július 20—25. között a II., Donáti-u. 3/b sz. ház alapozási munkái alkalmával egy újabbkori téglákból épült, részben a sziklába vájt beboltozott pincére akadtak. Ez a pince az újonnan épülő ház udvar felőli határvonalán túl is a megmaradó udvar alá nyúlik. Az alapban 14 m hosszban találták meg, de lebontották. A megmaradt részről a 41. kép nyújt tájékoztatást. Szembe (a Donáti-utca felől) nézve a jobboldalon a boltozat a travertin mészkő sziklán nyugszik. Ez a szikla egyúttal a pince jobb oldali fala is. A benne levő egyenetlenségeket téglával kifalazták. Méreteiről a 42. kép ad felvilágosítást. A baloldalon a boltozat falazaton nyugszik. Ennek a felső része vegyes (terméskő és tégla) falazat, benne középkori téglákkal. Az alja 1 m magasságban középkori téglákból épült falazat. Ez a falazat tulaj donképen egy elágazó járat oldala. Nem lehetetlen, hogy valamikor a Csolnak-utcai földalatti járattal állott kapcsolatban. Ebből az alapból került ki egy gótikus bronz feszület letörött »Corpus«-a a XIV. századból (Id a 11. képen a jobb oldalt.). Üdvözítőnk alakja öntvény, amelyet véséssel javítottak. Két alkarja, valószínűleg amint a feszületről lefeszítették, letörött, hiányzik. Töviskoszorúval koronázott, dicsfénnyel övezett fejét jobb oldalára hajtja. Testét csak egy ráncokba szedett övkendő takarja. Az övkendő vége baloldalán térdéig lóg. Kezdetleges munka. Az orr, az arcvonások, talán kopott volta miatt is, alig kivehetők. 16. 1942 április havában a Csalogány-u. 26. és 35. sz. ház alapozási munkái alkalmával végeztünk kutató ásatásokat. Ezek eredményéről is részletesen majd később számolunk be, itt csak mint leginkább érdekeset fölemlítjük, hogy a Csalogány-u. 26. sz. telken öt fakoporsóba, illetőleg kivájt fatörzsbe zárt tetemet találtunk, mellékletet azonban csak az egyiknél, még pedig a koporsón, helyesebben a fatörzsön kívül közvetlenül melléje szorulva a tetem nyaka tájával egyvonalban egy egyszerű római, szürkére égetett fazekat, azonkívül a tetem jobboldalán a lábafejénél egy vasszöget és a koporsó alsó (láb felöli) oldalán levő lyuknál egy lyukat elfödő tegula darabot. (Ld a 43. és 44. képet.) Késő rómaikori germán temetkezési mód lehet. Előkerültek továbbá középkori edények és töredékek, mind itt, mind a 35. sz. ház alapjából is. Az egész edények fazekasműhely jelenlétére engednek következtetést, ezt azonban nem találtuk meg. 17. 1942 június 22.-étől szeptember végéig a Hidegkúti-út 48. sz. telken Mátyás király kastélya részben már föltárt második épületének kiásását és az időjárás viszontagsága ellen való megvédését célzó munkálatokat folytattuk. Erről külön fogunk beszámolni. 438