Budapest Régiségei 13. (1943)

ÉRTESÍTŐ - Garády Sándor: Jelentés az 1936-1942. évben végzett ásatásokról 401-438

12. kép. — A Csónak-utca 2. sz. lebontott ház kapuja, háttérben a földalatti folyosó bejárata. Brre a területre a szomszédos Bohn-féle (volt Victoria) téglagyár területéről sok takaró földet hordtak. Az így keletkezett halom lehet 3—4 m magas. Nagy a valószínűsége, hogy a szomszédos Bohn-féle gyártelep telkén talált Klarissza kolostor maradványai erre a területre is kinyúltak. Hiszen a kiásott épületrészek csonkák. Henszlmann idejében a XIX. sz. nyolcvanas éveiben, amikor az említett romokat kiásták, az ásatásokat erre a területre is ki akarták terjeszteni, de az akkori tulajdonos nagy igényei miatt a főváros a további ásatásról lemondott. Én az elmúlt évek folyamán az óbudai új Dunahíd építésével kapcsolatban megkíséreltem nyélbe ütni, hogy a hídfeljáróhoz szükséges nagymennyiségű földnek egy részét innen vigyék el. Ilymódon a híd feltöltéséhez is közeleső helyről lehetett volna földet kapni, amely a híd építésénél aligha jelentett volna több költséget, amellett a Fővárosi Régészeti és Ásatási Intézet is nyert volna, mert nem kellett volna a jelentős mennyiségű föld elhordásáért, föltéve, hogy ez az összeg egyáltalában rendelkezésére állhatna, tetemes anyagi áldozatokat hozni, amely anyagi áldozatok hasznosabb régészeti feladatok megoldására maradhattak volna meg. Ez a törekvésem azonban zátonyra futott. Lehet, hogy a régészetet, főleg Buda történetének ismeretét, ezzel pótolhatatlan veszteség éri. Nekem pedig hiába való meddő fáradozást jelentett az egész jobb sorsra érdemes kérdés. 414