Budapest Régiségei 13. (1943)

ÉRTESÍTŐ - Garády Sándor: Jelentés az 1936-1942. évben végzett ásatásokról 401-438

1. / 936 május 29-étől november 19-éig a lebontott Tabán területének szabályozása folytán leásásra került területén végeztünk ásatásokat. Ez alkalommal egyúttal a plébániatemplom kertjében és a szentély alatti sírboltban is kutattunk, helyesebben a lehetőség szerint kutatóárkokat és gödröket ástunk. E kutatásaink eredményét nagy vonásokban röviden az alábbiakban adjuk. Az őskorból egy löszbe vájt vermet, helyesebben odúlakást tártunk föl tűzhellyel, szerszámfülkékkel. A kívül levő tüzelőhelyen egy jávorszarvas agancsa feküdt. A 200 cm hosszú, 155 cm széles, 135 cm 185 cm magas odú hátsó falán egy négyszögalakú 8"5 cm széles, 11 cm magas rajz volt bekarcolva. A veremben, illetve odúban talált edénytöredékekből és csoutszerszámokból következtetve az odus-verem a bronzkortól az Árpádok koráig állhatott fenn. Az odus verem-lakás alighanem terjedelmesebb lehetett és a későbbi építkezések csonkították meg. Találtunk egy másik ilyen odus verem-lakást is, de a később épült falakkal már csak erősen megcsonkított állapotban. A római korról és a népvándorlás koráról Nagy Lajos számol be folyóiratunkban. A középkorból és abból a korból, amely már belenyúlik a török korba is, főleg hat épületcsoport maradványai kerültek elő. (Ed az 1. és 2. képet.) Ezek közül kettőről (ld az 1. képen I. és II.-vei jelölt épületet) kétségtelen, hogy a XV. sz. második feléből, esetleg a XVI. sz. elejéről valók. Erre mutatnak a falazatokban talált egykori téglák és a bennük lelt faragott kövek, valamint az ajtó nyílása is. Az egyik (az I. számmal jelölt) épület falában még eredeti helyén ma is láthatók a késő gótikus boltvállak maradványai. Az épület fölött állott a »Mélypince« nevezetű vendéglő, de nem a falain. A többiekről faragványok hiányában csak a falazatból lehet következtetni, hogy a középkorból, esetleg a törökkor elejéről valók. Két épületből (az I. és II.-bői) földalatti járatok indulnak ki. Az egyik a vár felé, a másik a Duna felé irányul. Ezek ma is láthatók. Egy harmadik földalatti járat részlete az új útvonal keleti szélén került elő. Ezt az út építése miatt be kellett temetnünk. A földalatti járatok kora összeesik azokkal az épületekével, amelyből kiindulnak. Erről különben a bennük talált leletek, érmek is tanúskodnak. Az egyik földalatti járatban Hunyadi Mátyás király érmét találtuk. Az épületek rendeltetése nem határozható meg pontosabban. Azok, amelyek földalatti járatokkal kapcsolatosak, alighanem védelmi célokat szolgáltak. Az egyik épület (Id a 2. képen a Vl-al jelöltet) alighanem bolthelyiségül szolgált. Az Ördög-árok mentén középkori támfalra és vele kapcsolatos hídfőre akadtunk. A támfal faragott kövekből készült (Id a 3. képet). 403