Budapest Régiségei 13. (1943)

ÉRTESÍTŐ - Nagy Tibor: A Fővárosi Régészeti és Ásatási Intézet jelentése az 1938-1942. évek között végzett kutatásairól 359-399

E) toronytól 62-5 m távolságra Ny-ra, a tábor legömbölyített sarkának belső részéhez egy 3-38x3-20 m belvilága, trapézalakú saroktornyot építettek a II. század végén. Az alsó rétegből való egy Drag. 37. típusú tál fenéktöredéke, Patemus, késői lezouxi mester bélyegével, továbbá a Selmec-utcai gyár anyagával rokon vörösmázas és sárgásbarna festésű edénytöredékek. Később ezt a belső tornyot felhagyták és a sarokhoz kívül a Camponából már ismeretes (Sí. Paulovics, II limes romano in Ungheria. Quaderni deH'Impero IV. 1. 13. 1. 39. kép. — Vascsengeiyű a szeniendrei tábor egyik hátsó kaputornyából. 14. kép) legyező formájú tornyot építették. [IJOVINI és VPLVPPIW bélyegek s ezek változatai jelezték, hogy Valentinianus uralkodása idején e tornyot kijavították. A torony belsejében talált sártapasztásos kunyhó faldarabjai utaltak továbbá valamilyen szegényes életre ezen a helyen a tábor felhagyása után is. 1940 jiilius elején a tábor praeloria frontja előtt kezdte meg az Intézet az ásatásokat. A Református Fiú és leányiskola játszóterén megtaláltuk a tábor keleti főkapuzatát, a poria praetoriat. A tábor építésével egyidejűleg két négyszögletes, a falsíkból csak kevéssé kiugró kaputorony oldalazta a 4-20 m széles főbejáratot. A nagy mészkőlapokkal kikövezett úttest alatti csatornából COHPT bélyeg [Coh(ors) P(rima) T(hracum). V. ö. W. Wagner, Die Dislokation d. röm. Auxiliarformatiönen. Berlin. 1938. 189. 1./, (34. kép) és ennek változatai kerültek elő. [A valószínű olvasást Szilágyi János adta meg (Tanulmányok Bpest múltjából. IX. 393