Budapest Régiségei 13. (1943)

ÉRTESÍTŐ - Nagy Tibor: A Fővárosi Régészeti és Ásatási Intézet jelentése az 1938-1942. évek között végzett kutatásairól 359-399

hogy a Lajos-utca keleti házsora alatt meredek part emelkedett a római időkben, amelyet a Duna áradásai alkalmával elért. A Duna sodorta ide a föntebbi kancsókat is, amelyeket iszapos rétegbe ágyazva találtunk. A római útvonalat ezek után, legalább is a Nagyszombat utca—Zsigmondtér közötti szakaszon, nem a Lajos-utca útteste alatt, hanem a nyugati házsorok közelében kell keresnünk. Megjegyezhetjük még, hogy a Lajosutca 43—49. sz. házak alapozásánál XVIII. századi, malmok alapfalait is elbontották. Katonaváros. A canabae déli részén az amphitheatrumnak már korábban, 1935-ben megkezdett feltárását (Nagy L., Bp. R. XII. 1937. 273. 1. számol be a korábbi ásatásokról) az Intézet 1940—1941-ben fejezte be. 1940 júniusáig feltárásra került a körszínház nézőterének Viador- és Szőlő-utca közötti negyede, továbbá a nyugati, akkor még fel nem ismert állatketrec. A nézőtér külső körfala ezen a szakaszon átlagban 3 m magasságban aránylag épen őrződött meg. 1940 december 21-éig az Intézet feltárta a nézőtér további háromnegyed részét, valamint az arénát. Hat hónapi munkával közel 48.000 m

3 földet mozgattunk meg, 200 munkás és 100 kordé, valamint kocsi napi foglalkoztatásával. Főként újabbkori, XVIII. sz. végi, XIX. századi törmelék- és szemétanyagot kellett lehordanunk, amely a 89.6 x 66-1 tn nagyságú arénát 4—-4-5 m, a nézőtér jobban lepusztult többi szakaszait pedig átlagban 3 m vastagságban fedte. 1941 és 1942-remár csak az egyes részletek régészeti 13. kép. Bronzgyűrű, fejlapján keresztalakú áttöréssel. 14. kép. — Az amphitheatrum egyik mellékbe járata, a külső kör fal lépcsőzetes hátraugrásával. Budapest Régiségei.