Budapest Régiségei 13. (1943)

ÉRTESÍTŐ - Nagy Tibor: A Fővárosi Régészeti és Ásatási Intézet jelentése az 1938-1942. évek között végzett kutatásairól 359-399

4. kép. — Késő bronzkori tál Csepel-szigetről. már régebbről. A sírok között, de mélyebb rétegből, bronzkori edények kerültek elő. Nagyrészüket még ásatásaink előtt Kovács mérnök juttatta el az Intézetbe. Külön felemlíthetünk egy 24%—25 cm belső peremátmérőjű, 8-2—4 cm magas tálat. Pereméről négy helyen háromszögalakú hegyes bütyök áll ki. Az egyes bütykök alatt a perem belső részén gyűrűs megvastagadás, kétoldalt négy-öt függőleges borda látható. Az edény fenekét körbefutó benyomott pontsor díszíti (4. kép). Darabunk, amelynek közeli analógiájául az egyik fehérmegyei tálra utalhatunk (Fehérmegyei és Székesfehérvár városi Történelmi és Régészeti Egylet Évkönyve az 1885-ik évre. III. tábla jobb alsó sarok), a bronzkor utolsó periódusából való. Csepelszigetről korábban, 1938-ban kora-vaskori edények is kerültek az Intézetbe. (V. ö. Bpest Története. I. 1942. XX. t., 5. kép.) Ezekről Tompa Ferenc fog beszámolni e folyóirat lapjain. Az avarkori sírmező északi szélén hat sírt tártmik fel. Fgy esetben megtaláltuk a fakoporsó maradványait a 5 kép _ Csontból készült sótartó mai ácskapocsra emlékeztető koporsó- a Csepel-szigeti avar temetöböl.