Budapest Régiségei 13. (1943)

Kelényi B. Ottó: Iparosok és kereskedők Budán és Pesten a középkorban 319-334

A borbélyok és fürdősök egy céhbe tartozhattak.

25 Egy Miklós nevű borbélyról van szó az 1475. március 3-án Budavára tanácsa által kiadott okmányban.

26 Ebben They s Mátyás, a budafelhévizi ispotály kormányzója (rector) bejelenti, hogy bizonyos nehéz körülmények hatása alatt eladja az ispotálynak járó évi 16 forintnyi purgrechtet, amelyet Nagy Fülöp budai polgárnak háza után élvez 260 forintért. A ház a boltok között (inter appotecas) van és szomszédos egyfelől Miklós borbély fia Eénárt, másfelől Dyettimar Henrik házával. A Budai Jogkönyv a szabókról szólva előírja, hogy csak mesterségükből élhetnek, más áruval nem kereskedhetnek.

27 Meghatározza azt is, hogy mily anyagból készült szövetet tarthatnak. Az 1405. május 7-én, a budai káptalan által átírt 1378. augusztus 12-i oklevélben

28 Nagy Eajos király beleegyezését adja, hogy Kisjenei János fia Domokos vejét, Dadái Benedek fia Pál budai szabót örökbefogadja és neki adja a Kisjenei birtokot. Pál szabó viszont a budai Szombat-piacon levő házát adja apósának. De Vio (Cajetan) bíboros, amikor 1524. május 8-án megerősíti, illetve jóváhagyja a Boldogságos Sztiz védelme alatt álló pesti vallásos társulat alapszabályait, a társulat dékánjai között megemlíti Ambrus szabót.

29 A szövöttáru feldolgozásával sokféle iparos foglalkozott. Ezek között anyagunkban szerepel egy György nevű posztónyíró (pannirasor), akinek 1510. körül Kis András nevű budai polgárral volt egy szőlő ügyében pere.

30 A pert Kis ügyvédje tudatlansága miatt elvesztette, amire is ő a per újrafelvétele ügyében a királyhoz fordult. A király felhívja Buda tanácsát, hogy a pert vegye újra tárgyalás alá és hozzon új ítéletet. A bőr feldolgozására is több ipar létesült. Ezek között szerepelnek a szűcsök, akiknek a Budai Jogkönyv többek között előírja, hogy régi árut új gyanánt el nem adhatnak és sok régi árut sem árulhatnak.

31 Az említett 1524. évi oklevél, amely a pesti vallásos társulat jóváhagyását hirdeti ki, a dékánok között Benedek szűcsöt is említi.

32 Az esztergomi szentszék előtt 1525. január 2—4-ig András pesti szűcs és Nyírő András között folyó perben az illetékesség és a pernek a királyi kúriába való áttétele ügyében folyik a vita. Nyírő ügyvédje a szentszék illetékességét tagadta, a szentszék viszont azt állítva, hogy a per állaga a 326