Budapest Régiségei 13. (1943)

Kelényi B. Ottó: Iparosok és kereskedők Budán és Pesten a középkorban 319-334

A budai és pesti festők működéséről adataink személyi és tárgyi vonatkozásban egyaránt szegények. A Halászbástya kőemléktárában őrzött festő-síremlékek beszélő motívumai mellett azonban azok a festészeti emlékek, amelyek szobor műveken, bordatöredékeken, oszlop- és pillérfejeken jelennek meg, a budai és pesti festők működésének korabeli fontosságát hangsúlyozzák.

12 A belvárosi főplébániatemplom helyreállítása körüli munkálatok alkalmával legújabban előkerült festészeti emlékek pedig talán egy egész új fejezetet nyitnak a helyi festészet múltjának megismeréséhez. Az esztergomi szentszéknél folytatott peres eljárások okmányai nyomán három pesti festő nevével ismerkedünk meg. 1525. január 2-án Péczeli Annának pesti literátus Péter elleni pere tárgyalásánál a pesti tanács képviseletében András festő jelenik meg és bejelenti, hogy a király a pert a királyi kúriába tette át. A következő napon (január 3) pedig Flabellator Péter papnak Mihály és Balázs festők elleni perét teszik át a királyi kúriába.

13 Ugyancsak egy Balázs nevű már elhunyt pesti festőt említ az 1537. augusztus 17-én kelt Ferenc püspök, pesti plébános által oklevélbe foglalt végrendelet, amikor házhelyének meghatározására, annak egyik szomszédjául néhai Balázs festőt nevezi meg.

14 Az ötvösök népes céhe előkelő helyet foglalt el a középkori Budán. Az Ötvös-utca neve bizonyítja, hogy külön utcában laktak. A Budai Jogkönyv róluk többször is megemlékezik.

15 Előírja a céhmesterek kötelességét és külön fejezetben szól a király és királyné számára újévi ajándék gyanánt adott ezüstedényekről, amelyek bizonyára budai ötvösök műhelyében készültek. Az egyházi edények és a profán használati tárgyak is állandóan foglalkozást nyújtottak az ötvösöknek. Okleveles anyagunkban három ötvös szerepel, akik valamennyien az ingatlantulajdonnal kapcsolatban fordulnak elő. A budai káptalan 1405. május 7-én átírja Nagy Lajos király 1378. augusztus 12-i oklevelét, amelyben örökbefogadási, továbbá birtok- és házátruházási szerződés jóváhagyásáról van szó.

16 A ház a Szombatpiacon feküdt és egyik szomszédja nyugat felé János ötvös volt. Róbert ötvös jelenik meg az 1491. április 11-i oklevél szerint Buda város tanácsa előtt és kéri apósa hagyatékának, Szent György-téri házának és kánai szőlőjének felosztását.

17 Egy, ugyancsak 1491. január 13-i oklevél pedig Bernát nevű ötvösről 324