Budapest Régiségei 13. (1943)

Gerő László, ifj.: Újabb adatok a várbeli Szent Miklós templomhoz 295-318

ST A torony homlokzatán látható feliratos emléktáblák szövegei : ITT ÁLLOTT A DOMONKOSRENDI SZERZETESEK SZENT MIKLÓS­RÓL ELNEVEZETT KÖZÉPKORI EGYHÁZA ÉS KOLOSTORA, MELYBEN A MÁTYÁS KIRÁLY ALAPÍTOTTA EGYETEM VIRÁG­ZOTT. A HATALMAS, EGÉSZEN A BÁSTYAFALIG TERJEDŐ TEMPLOMNAK A TÖRÖK HÓDOLTSÁG ÉS A FELSZABADÍTÓ OSTROM UTÁN EGYETLEN MARADVÁNYA EZ A FELSŐ RÉSZÉBEN HIÁNYOS, STÍLUSA SZERINT XV. SZÁZADBELI TORONY, MELYET A MŰEMLÉKEK ORSZÁGOS BIZOTTSÁGA RESTAURÁLTATOTT 1926-BAN. A TORONY FÖLDSZINTI FALÁN ELHELYEZETT EMLÉK­MŰ KŐBEFARAGOTT MÁSOLATA ANNAK A MÁTYÁS KIRÁLY ÉLETHŰ KÉPMÁSÁT TARTALMAZÓ EMLÉKTÁBLÁNAK, MELYET BAUTZEN VÁROSA ÁLLÍTTATOTT 1486-BAN, MÁTYÁS KIRÁLY IRÁNT VALÓ HÓDOLATA JELÉÜL, S AMELY A NEVEZETT VÁROS KAPUTORNYÁN MA IS HIRDETI A NAGY KIRÁLY KITERJEDT BIRODALMÁNAK EMLÉKÉT. AZ EMLÉKMŰNEK A MÁTYÁS ÁLTAL MEGHÓDÍTOTT TARTOMÁNYOK CÍMEREIVEL ÉS A HUNYADI-CÍMERREL DÍSZÍ­TETT SZÁRNYÁT EGY AZ 1715. ÉVBŐL SZÁRMAZÓ RÉZMETSZET ALAPJÁN DR. LUX KÁLMÁN ÉPÍTÉSZ TERVEI SZERINT ÁLLÍ­TOTTÁK HELYRE. MÁTYÁS KIRÁLYNAK, BUDAVÁR FEL­VIRÁGOZTATÓJÁNAK DICSŐSÉGES EMLÉKEZETÉRE ÁLLÍTOTTA BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS KÖZÖNSÉGE, 1930. Ezen torony mely helytelenül a történetileg híres Csonkatorony­nak tartatik, 1252 körül IV. Béla k. alatt a dömések által építtetett sz Miklósnak szentelt egyház tornya volt. Az egyház éjszaki oldalán a mai gymnasium telkén állott a kolostor, melyben Mátyás k. 1477-ben állí­totta fel tudományos egyetemét. A török korban (1541—1686) a kolostor egészen el­pusztult, a templom lóólnak, a török után hadi sütőházul szolgált s végre a jesuita rend palotájának éjszaki szárnyába beolvasz­tatott mind a kolostor mind az egyház tornyai és alapfalai a mai bástya falait képezik. A kolos­tor helyére a mai gymnasium 1748­ban épült. A MTA RR 1868 as A felmérési rajzok dr. Lux Géza építész, műegyetemi adjunktus munkája, a fény­képfelvételeket szerző készítette. a» Schulek János építész úr szíves közlése szerint a Halászbástya építésekor édes­atyja, Schulek Frigyes is mélyebb szint­ben akarta megoldani a terep rendezését, aminek az volt az akadálya, hogy az idenéző udvarban igen sűrűen fordultak meg lovaskocsik, melyek itt rakodtak és ezek miatt más megoldás nem volt lehetséges. 318

Next

/
Thumbnails
Contents