Budapest Régiségei 13. (1943)

Gerő László, ifj.: Újabb adatok a várbeli Szent Miklós templomhoz 295-318

böző torony emeletek eredeti szintben való helyreállítása, melyet alul bordás vasbetonszerkezettel terveztünk. Bz a födém a torony falak összefogását is szolgálni fogja, idegen anyaga pedig lehetővé teszi a helyreállítás megkülönböztetését. Az emeletek megközelítését külső csigalépcső fogja szolgálni, melyet a feltárandó és helyreállított fiatoronyban helyezünk el, és mely eredetileg is erre a célra szolgált. A fióktornyot nyerstéglafalazatból terveztük, emeletsoronként a toronyba falazott konzolos kiváltásokkal, hogy az új rész építésével járó ülepedési repedéseket elkerülhessük. A fiatorony nyomai az eredeti falban követhetők, egészen a torony alsó részének téglakiegészítéséig. Felső felében az eredeti lépcsőfokok a lépcsőméreteket, falbekötéseknek nyomai a fióktorony vastagságát, homorulata az átmérőjét adják meg. A belőle nyíló korbeli ajtókeret pedig következtetni enged a már említett toronyszoba eredeti szintjére. Kiegészíteni tervezzük a kiegyenlítő falazat eltávolítása és a szerkezeti megerősítések elvégzése után az előkerülő és részben már előkerült eredeti részleteket nyerstégla modorban, úgy, ahogyan azt az ablakoknál tettük. A repedéseket vasbeton fecskefark-kötésekkel akarjuk összefogni és elhelyezésük után híg cementtel kiönteni. Az ilymódon helyreállított torony belső helyiségei téglaburkolatot kapnak és a székesfőváros kőmúzeumi anyaga egy részének — a magyar középkor kevésszámú töredékének — méltóbb elhelyezésére fognak szolgálni. További terv volna a templom többi hozzáférhető részeinek kibontása, így elsősorban a rendkívül gazdag tagozású szentélyé, melyet a bástya szintjének mintegy másfél méteres süllyesztése

29 útján lehetne napvilágra hozni, a fagyálló kemény mészkövekből újrafaragott részletek és a kőburkolatú padló a benne talált igen szép síremlékekről készített másolatokkal — vagy rajzuk bevésésével — nagy nevezetessége lehetne fővárosunknak. Bzzel egyidejűen lehetne feltárni a tömör kerítőfal kibontásával a szentélykarzat maradványait is. A leírtakban a vár legrégibb műemléke bontakozik ki ; messze múltba vesző 1250-es évszámával a vári épületek korát megelőzi és 700 esztendős viszontagságos sors után ritka élő bizonyítéka történelmünknek. Méltó fenntartása és helyreállítása kedves és elsőrendű kötelességünk. 315