Budapest Régiségei 13. (1943)

Gerő László, ifj.: Újabb adatok a várbeli Szent Miklós templomhoz 295-318

faragott kősor húzódik, melynek alsó fele faragott homorú tagozatot mutat, míg felső — eredetileg kiugró — részét durván leverték. Véleményünk szerint ez a párkány a kövek kis méretei miatt főpárkány nem lehetett, de mégis valamilyen övpárkány volt, melyet a barokk korban ideépített épületek tetőszékének elhelyezésekor lefaraghattak. (10. kép.) Maga a templomfal, sajnos, nem készült faragott kőből, hanem vegyesen falazott apró kövekből rakták össze-vissza és csak az ablakkeretek és a már említett párkány vannak faragott kőből. Ezek is rongált állapotban maradtak ránk, mert nem időálló kőből készültek, hanem budakörnyéki puha mészkőből (úgynevezett mészhomokkő), mely a fagyot nem bírja és fennmaradását jórészt annak köszönhetjük, hogy századokon át befalazás védte az időjárás viszontagságai ellen. Minthogy a templomfal túlsó oldalán a pénzügyminisztériumhoz tartozó hivatali helyiségek vannak, az ablakokat feltárásuk után befalaztuk - - a mellékelt felvételi rajz szerinti mértékben, — olymódon azonban, hogy az ablakkáva és az utána ismét kiszélesedő ablak látható legyen. A barokk-kori nyílásokat mai téglával falaztuk be és téglával pótoltuk a hiányzó ablakkeretköveket is, hogy a helyreállított rész könnyen felismerhető legyen. A megsérült és elmállott eredeti kövek egy részét fagyálló édesvízi mészkőből (úgynevezett travertino) faragtuk újra. Az eddig végzett kutatás másik érdekessége a templomfalban látható ívsor,

22 melyet helye miatt, és az egyik kövön követhető, lefelé csúcsba szaladó bordakeresztmetszet miatt az egykori kolostor kerengő jenek tartunk. (11. kép). Erre vall az is, hogy az ívsor kövei mindössze 15 centiméterrel nyúlnak csak bele a templom falazatába, és ezért több helyen hiányoznak is. Hz a kerengő ma még képzeletben sem állítható helyre, mert hiányzik az udvar felőli oszlopsor falalapjainak felkutatása és az eredeti terepszint meghatározása. Eddigi munkánk keretében csak kisebb földmunka elvégzését tudtuk beiktatni, melynek kapcsán a barokk-kori pincepadlót három darab vörösmárvány padlóburkolat töredékkel sikerült rögzíteni. A padlólapok a határoló barokk téglából falazott fal alá nem nyúlnak, tehát velük egyszerre készültek. Ugyanezt a szintet határozza meg az a két 306