Budapest Régiségei 13. (1943)

Gerő László, ifj.: Újabb adatok a várbeli Szent Miklós templomhoz 295-318

mal visszakapta a főváros a torony felső emeleteit is a pénzügyminisztériumtól ; a felső emeletek bejáratai ugyanis csak onnan voltak megközelíthetők. Az egykori leányliceum tornatermének lebontásával nemcsak a tornyot akartuk kiszabadítani, hanem a templom északi falának maradványait is és reméltük, hogy az egykori templomfalat takaró volt tornatermi fal lebontása után a templomfalat épségben fogjuk még találni. Itt reméltük az egykori kolostormaradványokat is meglelni és ezért a kutatott területen terepsüllyesztést is vettünk tervbe, hiszen br. Forster Gyula cikkéből tudtuk,

20 hogy az 1902-ben végzett ásatás szerint a templomtól északra feküdt a kolostor. . . »A szentélytől északra kiásott falazatban IV. Béla idejéből való téglák találtattak és eredeti helyén volt még egy nyolcszögletű pillér lábazatával együtt.« A tornyot körülvevő épületrészek lebontása a hozzáfűzött reményeinket messze meghaladó eredményekre vezetett. Az építéstörténet régóta vitás kérdése nyert megoldást ; kiderült ugyanis, hogy a templomfal teljes egészében megmaradt, a benne levő két románkori félköríves záródású ablakkal együtt. (7. kép). Igaz ugyan, hogy a fal alsó része nagyon erős rongálódást mutat, az ablakok középmagasságában pedig barokkori új ablaknyílásokat vágtak.

21 Annál érdekesebbek azonban maguk az ablakok, melyek meglehetős épségben maradtak meg. (8. és 9. kép.) Az ablaknyílás felső felében a kőkávába bevágott kisebb hornyot láthatunk, melynek megfelelően a kőkáva túlsó oldalán vasrács rúdjainak a nyomait találjuk, a kifelé szélesedő ablakbélés falába bemélyítve. A rács és horony elhelyezése arra vall, hogy az ablak alsó felét később befalazták és csak felső felét használták. Ezt az időt arra kell tennünk, mikor a templomhajó már használaton kívül volt, különben nehezen magyarázható a rács elhelyezése, mely mindig az ablak külső oldalára mutat. Ekkor vésték le az ablakok mély bélésének alsó rézsűjét is, hogy azokat könnyebben lehessen befalazni (hogy a befalazás falteste vízszintes alapon nyugodhasson). A befalazás késői, mert a templom III. építési korából származó bordákat találtunk benne. A helyükön maradt béléskövek megdolgozott homlokfelülete és durván lefaragott részének határvonala azonban lehetővé tette az eredeti rézsűvonal meghatározását, melyet a helyreállításnál pontosan betartottunk. Fölöttük 304