Budapest Régiségei 13. (1943)

Dercsényi Dezső: XI. századi királyi kőfaragóműhely Budán 255-293

A második akanthus-leveles pillérfő előkerülési helyéből Horváth Henrik arra következtet, hogy a nagyhírű óbudai Szent Péter-prépostságból származik, mely talán ezen a helyen állott. Mindkét hipotézis mellett és ellen lehet felhozni érveket, a mi szempontunkból azonban teljesen azonos jelentősége van akár a Gellért-legendában említett templomból, akár az óbudai Szent Péter-apátság templomából származnak a darabok, vagy pedig a harmadik esetben, ha mindkét templomot hasonló stílusú faragványok díszítették. Az Anna-majori pillérfő, amely valószínűleg a vár területén került elő, azt igazolja, hogy ilyen nagyméretű darab elhurcolásával is lehet, sőt kell számolni már a középkorban, tehát a sárosfürdői pillérfő is származhatott Óbudáról. Továbbá megnehezíti a kronológiai kérdések tisztázását az a körülmény, hogy krónikáink gyérszámú adata az óbudai prépostságra nézve ellentmondanak egymásnak. A Képes Krónika először Szent Istvánnak tulajdonítja az alapítást, majd Gézának, legvégül pedig Szent Lászlóval fejezteti be, míg a lengyel krónika Pétert említi alapítónak. A befejezést még későbbre teszi, felemlítve, hogy a krónika írásának idején (1112-ben) a templom még nem volt befejezve.

29 Garády Sándor 30 legújabb tanulmánya végleg eldönti a kérdést. A Képes Krónika idevonatkozó adata teljesen megbízhatatlan. Önmagának, de a többi írott adatnak is ellentmond. Minden valószínűség szerint Péter kezdte meg az építkezést, talán, hogy Szent István akaratának is eleget tegyen. A mi szempontunkból azonban, bármiként is dől el ez a sokat vitatott probléma, akár az óbudai prépostsági templomból, akár a Gellért-legendában említett templomból kerültek is ki a faragványok, akár Szent István, akár Péter kezdte építeni a templomot, a kronológiai kérdésre úgyszólván azonos választ kapunk : mindkét esetben a XI. század első felében épülő templomhoz csatolhatok ezek az emlékek. Azonban a három pillérfőnek az esztergomi faragványokhoz való közelsége arra mutat, hogy inkább a század második negyedében készültek és azt a feltevést valószínűsíti, hogy az óbudai prépostságból származnak. Emlékcsoportunk harmadik leggazdagabb lelőhelyén, Székesfehérváron Szent István alapított és épített templomot, melynek alapítási évét a Keán elleni háború alapján a század első évtizedére, befejezését pedig a harmincas évek végére, vagy a negyedik évtized legelejére tehetjük. 280