Budapest Régiségei 13. (1943)

Garády Sándor: Budapest székesfőváros területén végzett középkori ásatások összefoglaló ismertetése, 1931-1941 167-254

A tetem mellett hét darab cserép feküdt. Ezek közül egy korongon készült edény darabja, a többi hat őskori (hallstatti korú). Közülök egy edényfül. Azonban a darabok nem egy összetartozó edény darabjai, hanem mind különbözők. A cserepek közül egy a koponya baloldalán, kettő a medencecsont mellett a jobboldalon, kettő a felső lábszárcsontok között, kettő a bal felsőlábszárcsont külső oldalán feküdt. A temető kora tehát az eddig megtalált egyetlen korhatározó adat, a fentebb említett gyűrű szerint a XI—XII. század fordulójára tehető, 42. kép. Bécsi-úti temető és Csúcshegyi honfoglaláskori sírok leletei. de a kővel körülrakott sírok tanúsága szerint is ebben a korban, talán valamivel korábbi időszakban, mint a Hortobágy-Görbeháti, volt használatban. Persze a sírok szórványos és a tetemek hiányos volta mellett bajos arra következtetni, volt-e itt előbb és később is temetkezés. Bár a kereszténység jelével egyik sírban sem találkoztunk, mégis ebben a korban csak keresztény temetőre gondolhatunk. Akkor azonban templomot vagy legalább is temetőkápolnát kell hozzá feltételeznünk. Ennek kétségbevonhatatlan nyomára a tetemek elfoglalta területen nem akadtunk. Ellenben a dél felé legszélső 11. sz. sírtól kereken 60 méterre délkelet felé, tehát egész közel, azonban a Bécsi-út túlsó oldalán, a mai Török239