Budapest Régiségei 13. (1943)

Garády Sándor: Budapest székesfőváros területén végzett középkori ásatások összefoglaló ismertetése, 1931-1941 167-254

40. kép. — »JB« fal a 10. tetemmel délkelet felől. lyezve. Miután mészkő a helyszínén nincs, csak márgás kő vagy homokkő, a köveket a legnagyobb valószínűség szerint a római épületek romjaiból vehették. A szegélyek mostani hiányos volta a szőlőművelési, kerti, faültetési munkálatok következménye. Koporsónak nyoma egyiknél sem mutatkozott. A 10. és 11. sírról a 40. és 41. kép ad közelebbi tájékoztatást. Ez a temetkezési mód nálunk Magyarországon, ha az eddig ismert leletek szerint gyakorinak nem is mondható, nagyon korán el lehetett terjedve. Alighanem a kereszténység befogadásával egyidejű, mert a honfoglaláskori síroknál nem említtetnek. Hatással lehettek e temetkezési mód meghonosulásánál az itt nagy tömegével talált római, kőből vagy tetőfedőcserépből (téglából) készült sírok is. Tény azonban, hogy ez a temetkezési mód, bár némi változattal, az országnak rómaiak által meg nem szállott részein is dívott. 236