Budapest Régiségei 13. (1943)

Garády Sándor: Budapest székesfőváros területén végzett középkori ásatások összefoglaló ismertetése, 1931-1941 167-254

5. A vízivárosi Szent Péter vértanúról elnevezett plébániatemplom. Több oklevélben megemlíttetik a mai vizivárosban — amelyet hajdan egy részében zsidóvárosnak is neveztek — a Szent Péter vértanú (nem tévesztendő össze Szent Péter apostollal) tiszteletére emelt plébániatemplom. Erről a későbbi írók is megemlékeznek, így például Schier Xistus és Rupp Jakab is. A templomról magát a templomot körülvevő városrészt is Szent Péter városnak nevezték. Főképpen magyar templom volt, magyar adakozásból épült és a magyarok választották a plébánost is, akit az esztergomi érsek erősített meg. Kilenc plébánosának a nevét is ismerjük. Bzek : 1270-ben Ádám, 1272-ben Jakab, 1301-ben Jakab és Péter, 1342—49 között Márk, 1366-ban Iyőrinc, 1390—92 között Chenadi Gellért, 1460-ban Benedek és 1470— 1480 között Pál, utóbb Imre. A templom 1253 után épülhetett, mert Péter vértanút IV. Ince pápa 1253-ban avatta szentté. B rövid tájékoztatást előre bocsátva emlékezünk meg a Csalogányutca 7. sz. lebontott ház helyén 1942-ben épült új épület alapozási munkái alkalmával előkerült falmaradványokról. Az alapozási munkákat május havában kezdték el. Ezeket a munkákat főleg a már előbb a Csalogány-utca 3/d sz. (Gyorskocsi-utcai sarok) ház alapozása alkalmával megtalált római elágazó útvonalnak a telken való megállapíthatása végett tüzetesen ellenőriztük. Az alapozási tervet éppen az ebben az utcában már fölépült új házak építésénél a talajvíz fellépte folytán szerzett rossz tapasztalatok miatt megváltoztatva, nem pillérekkel végezték, hanem az alapgödröt teljesen kiásták. Ez régészeti szempontból is kedvező volt, mert így nemcsak egyes, egymástól elszigetelt, hanem összefüggő faldarabokat tudtunk megállapítani és fölmérni. Ehhez járult még, hogy a kellő teherviselő képességű talaj is elég mélyen feküdt. Viszont a kutatómunka alaposságát kedvezőtlenül befolyásolta az építkezési munka gyors menete. A munkálatoknak már az elején a telek nyugati és északi határvonala mentén egy háromhajós, körülbelül 16—20 m szélesre becsülhető, tehát nagyobbméretű csúcsíves templom déli szentélye apszisának lezáró falaira és a főszentély déli falára (Id a 21. sz. képet) akadtunk. Mind az oldalszentély, mind a főszentély lezáró fala a nyolcszög fele. Mind a kettőnek három-három, tehát összesen hat támpillére fal206