Budapest Régiségei 13. (1943)

Garády Sándor: Budapest székesfőváros területén végzett középkori ásatások összefoglaló ismertetése, 1931-1941 167-254

amely a Várbeli Nagyboldogasszony temploma és a Mária Magdolnatemplom plébániájához tartozó területek határvonalait állapítja meg.

9 Ugyancsak megemlékezik e templomról I. Ulászló király 1441. január 3-án kelt okirata, amely a fentemlített vitás, illetve peres ügyben, a pernek végleges elintézéséig jóváhagyja a két plébániának az érdekelt plébánosok és hívek hozzájárulásával Buda város tanácsa által megállapított határait.

10 Megemlékezik továbbá e templomról egy 1355 november 30-án kelt végrendelet is. Ebből csak annyit tudunk, hogy Szent Iyázár temploma felett egy »Reme« nevezetű szőllő volt.

11 Bz a megállapítás ennek a helynek teljesen megfelelő, mert ez a hegyoldal bortermelésre alkalmas. Még a múlt században is szőlők voltak itt. Bzeket diákkoromban még magam is láttam és látogattam. Fontos ez az okirat azért, mert ebből megtudjuk, hogy a templom 1355-ben már állott. Bz az adat tehát a fentebb említett faragott kövekből levont következtetéssel is összhangban van. Itt megemlítendőnek tartjuk azt is, hogy Drugeth János nádor 1330-ban pártfogásába vette az akkortájt Magyarországba is elszármazó jeruzsálemi Szent Iyázár-lovagr endet.

12 Így tehát a templom építése elég szűk határok közé szorítható. Schier ugyan IX. Gergely pápa 1236-ban kelt bullája alapján előbbre helyezi Magyarországon való megtelepedésüket, de ezt nem tartjuk valószínűnek. Végül még egy ismert adat Temesváry Pelbárt Sermones pomerii c. 1498-ban megjelent művében a nyári rész XXI. beszédében van.

13 Ebben ugyanis egy Buda városában megtörtént csodáról van szó. Itt ugyanis egy szőlőben kétszer szüreteltek »que vinea usque modo vocatur sancti Ivazari vinea, quia üli hospitali delegata«. Tehát ebből megtudjuk, hogy Szent Iyázár egyházának kórháza is volt. Ezt különben Schier is említi Buda sacra c. munkájában, de ebből következik az is, hogy csak a jeruzsálemi Szent I^ázár lovagoké lehetett. A védőszentjük, ha ennek nevezhetjük, tulajdonképpen a bibliai példabeszéd (I^uk. evang. 16. 19—31.) daganatokkal borított alakja, tehát alighanem képzeletbeli alak. A rend első csírája Jeruzsálemben a kitaszítottakból : a bélpoklosokból keletkezett és csak a XII. század fordulóján, a XIII. század elején alakult át lovagok rendjévé. 202