Budapest Régiségei 13. (1943)

Garády Sándor: Budapest székesfőváros területén végzett középkori ásatások összefoglaló ismertetése, 1931-1941 167-254

Faragott, helyesebben tagozott követ a templom falaiban — alapfalakról lévén szó — nem találtunk. Azonban részben a szeretetház Bugát-utcára eső falából, részben az Attila- és Lógodi-utcai régi ugyancsak lebontott támfalakból kerültek elő faragott kövek töredékei. Amint tudjuk, a szeretetház lebontása alkalmával került elő az a vörös márványból faragott, oroszlánba ojtott torz emberfő is, amely kétségtelenül valamely díszkút része lehetett. Sajnos, az áramátalakító épület építése alkalmával is sok minden elveszhetett, talán régi falak maradványai is. A föntebb említett vízvezeték is, amint azt megállapítottuk kétségtelenül át ért az áramátalakító területére is, de mindezekről úgy tudom a székesfővárosi régészeti és ásatási intézetnek nem volt tudomása és az építkezést ezen a részen tudtommal ebből a szempontból senki sem ellenőrizte. A Bugát-utca területére eső falakból előkerült faragványok egy részéről a 17. kép nyújt tájékoztatást. Ëzek egy pillér lábazata ( 1 ), egy ablakosztó borda (2), egy boltozati borda (3) és egy különös tagozású párkányrészlet (5). Az 1. sz. pillér és a 2. sz. ablakosztó borda travertin mészkőből való, a másik kettő lágyabb tétényi mészkőből. Az 1. darab a felső, a többi az alsó támfalból került elő. A boltozati borda oldalán sárga, feketésszürke és vörös, a párkányrészleten (5. sz.) sárga, fehér, vörös és feketésszürke festés nyomai láthatók. Ezek csúcsíves stílusúak. Korhatározó szempontból az ablakosztóés a boltozati borda érdemelnek különös figyelmet. Ha föltételezzük, hogy a templomból valók, ezt pedig, úgy véljük, joggal tehetjük, akkor a templom keletkezési korát a XIV. század első felébe tehetjük. Erre mutat vagy még korábbiba a Dunakaviccsal és forró mésszel készült habarcsa is. Említésre méltó a talált faragott kőtöredékek között egy renaissance ablakkeret darabja budafoki mészkőből (Id a 17. sz. képen a 8. sz. rajzot), továbbá egy ugyancsak renaissance vagy talán római (?) pillérfejezet (6. sz. rajz) mésztuffából, a felső lemezen »N I M F A R V M« felirattal. Ezen kívül ugyanis más kétségtelen római lelet csak egy tegula töredéke. Ezen a tájékon az eddig ismert okleveles adatok csak a Szent Lázártemplomáról emlékeznek meg. Ezt említi Lógod községgel kapcsolatban, de nem mint a község templomát, az 1390-iki választott bírósági határozat, 200