Budapest Régiségei 13. (1943)

Garády Sándor: Budapest székesfőváros területén végzett középkori ásatások összefoglaló ismertetése, 1931-1941 167-254

ványára akadtunk (H

2

—P

1

—Z

x falrész). Ennek déli falát a már említett csatorna építése alkalmával távolithatták el, csak a »Zj« sarok volt még megállapítható, a keleti fal teljes kiásását a bitumenes út, illetve a rajta közlekedő fürdőközönségre való tekintet akadályozta. Valószínűleg itt volt a templom bejárata s ez a toldalék az előcsarnok lehetett. A helyszínrajzból látható, hogy azt, helyesebben annak déli falát keresztezi az először megtalált dél-északi hosszanti épület fala. Éppen a fentebb ismertetett oknál fogva nem állapíthattuk meg melyiknek a fala volt felül és melyiké alul. Mindenesetre már eddig is bizonyítékul szolgál arra, hogy a templom és az épület nem lehettek összetartozó építmények, hanem egymást kizárták. A legvalószínűbb föltevés, hogy a templom a régibb, az utóbb említett épület az újabb és hogy amikor ez épült, a templom már nem állhatott fenn épségében. A szentély déli falához szintén csatlakozott valamilyen toldalék, de sajátságosan 45°-ú szögnek megfelelően megtört fallal. Itt is a csatorna tette lehetetlenné a további kutatást. Ezen a falon egy ajtó vagy ablaknyílás is volt, középkori téglákkal körülfalazva és Bj pontnál egy római imbrex folyókának fölhasználva. Ez a folyóka azonban valószínűleg később készülhetett, mert ez épületrésszel kapcsolatban bajos elképzelni rendeltetését. Ez a toldalék talán a sekrestye lehetett. A hajó északi falának külső oldalán egy 2-70 m hosszú, mintegy 0-30 m széles kiugrás van (ld a 11. rajzon az m

u

—m

u metszetet). Ebből bejáratra lehetne következtetni, bár szokatlan, hogy ilyen aránylag kisméretű templomnak mind a két hosszoldalán lett volna bejárata s amellett nem is szemben egymással. Lehet ugyan arra is következtetni, hogy ez a két bejárat nem egyidőben volt használatban. Valószínűnek tartjuk, hogy a templom nyugati oldalán éppen a sziklaomlások veszélyére tekintettel nem is volt bejárat. A XXI. sz. kutatógödörben (ld a helyszínrajzot) talált pillérszerű nyúlványból következtetve a templomnak alighanem karzata is volt. Mindenesetre kár, hogy a nyugati falat az ott elvonuló út és villamoskábel miatt nem lehetett teljesen föltárni. így érdekes részletek maradtak felderítetlenek. A szentély keleti sarkain egy-egy átlósirányú, a szentély falával 135-fokú szöget bezáró támpillérre akadtunk. A déli támpillért újabb 186