Budapest Régiségei 13. (1943)

Garády Sándor: Budapest székesfőváros területén végzett középkori ásatások összefoglaló ismertetése, 1931-1941 167-254

A szemközti — északnyugati — oldalához egy épület sarka csatlakozik. Ugyanitt a fallal összefüggő kőpadra akadtunk. Ebből arra lehetne következtetni, hogy az épületet kívül köröskörül kőpad szegélyezte. K különös építmény rendeltetését egyelőre csak találgathatjuk. Talán »ossarium« lehetett. A keleti oldalon szomszédos székesfővárosi erdészlak udvarán is kezdtünk kutatni. Ezt a telket is tulaj donképen a 93. sz. telekből hasították ki. Itt szintén egy épület nyomaira akadtunk sok edény és kályhacsempe maradvánnyal. Talán a kolostoron kívül lakó laikusok számára szolgált. Esetleg mesteremberek, talán fazekasok tanyája volt. Itt is érdemes volna tovább kutatni. A kolostor maradványai átnyúlnak a szomszédos volt Szép Juhászné területére. Itt a fák gyökérzete alatt mindenütt mutatkoznak falmaradványok, sőt a bozótban egy • építmény (talán torony?) maradványai a föld színe fölött is láthatók. Az ásatások folyamán 221 darab különböző kőfaragványtöredék került elő. Ezekből néhány jellemzőbb darabnak rajzát, illetve keresztszelvényét a 9. képen adjuk. Egy ablakbéllet és a hozzátartozó kőrács keresztszelvénye, egy ajtóosztó borda rajza, egy boltozati borda szelvénye és egy pillér lábazata látható e rajzon. Valamennyi a XV. század második feléből való csúcsíves ízlésű. A templom északi oldalhajójában az 1. és 2. támpillér között egy, ugyanott a kerengőről szóló bejárat előtt két és a kerengőben, ugyanezen bejárattól nyugatra egy —többé-kevésbé ép — tetemet, azonkívül a templom egész területén szerteszórva emberi csontokat ástunk ki. Ez is bizonyítéka annak, hogy rendszertelenül már többször összeforgatták itt a talajt. Ezekből a tetemekből kettőt az Egyetem antrophológiai intézetbe szállítottunk, a többit a pálosok gellérthegyi kolostorának adtuk át megőrzés, helyesebben eltemetés végett. Ezeket a csontokat a sziklatemplomban helyezték el. Az egyik tetemnél a térdek között Kun lyászló király (1272—1290) kis ezüst érmet találtuk (C. N. H. I. 331.). Azonkívül elő került Zsigmond király két obulusa és I. Ferdinánd király 1535-ből való ezüst dénárja. Ez utóbbi minden esetre megerősíti azt az okiratokból már úgy is tudott tényt, hogy a kolostorban ezidőtájt még laktak. 182