Budapest Régiségei 13. (1943)

Garády Sándor: Budapest székesfőváros területén végzett középkori ásatások összefoglaló ismertetése, 1931-1941 167-254

I. EGYHÁZI CÉLÜ MARADVÁNYOK ÉS TEMETŐK FELTÁRÁSA 1. Nyék község temploma. Első helyen kell itt felemlítenem Nyék község templomát, amelyet Hunyadi Mátyás királynak a XII. ker., Hidegkúti-út 48. sz. telken megtalált kastélya maradványainak feltárásával kapcsolatban 1931— 1932-ben ástunk ki.

1 Helyét egy kiemelkedő domb jelezte, amelynek tetején legutóbbi tulajdonosai egy márvány szökőkutat és rózsalugast helyeztek el. Árpád királyok korabeli része kerek 7* 90 m hosszú, 4*90 m széles bel világú hajó és a tőle diadalívvel elválasztott félköríves záródású szentély. Ehhez a XV. század végén vagy a XVI. elején egy lapos félhatszöggel záródó új szentélyt, az északi oldalon hozzá csatlakozó sekrestyével és a délnyugati sarkán egy tornyot építettek. A templom teljes hossza így elérte a 1820 m-t. Alaprajza és hosszmérete az 1. képen látható. Három helyen a templom padozatát is megtaláltuk. A falmaradványok alig emelkednek túl egy méterrel a padozat fölé. A templomban és körülötte temetkeztek, sőt megállapításunk szerint ez a hely már a templom megépítése előtt is temetkező helyül szolgált. Korhatározóul leginkább csak a templomban és a tetemeknél talált cserépedény töredékek szolgáltak. Ezek között népvándorláskori és fenékbélyeges —- Árpád királyok korabeli — is akadt. A kisebb leletek között különösen figyelemre méltó egy misekönyv bronzsarka ezüstözés nyomaival. Két egymással szemben álló pávát ábrázol. Csőrükkel közösen egy keresztet tartanak. Román ízlésű. Egy másik könyvsarok és egy feszület gót ízlésű. 171