Budapest Régiségei 13. (1943)

Garády Sándor: Budapest székesfőváros területén végzett középkori ásatások összefoglaló ismertetése, 1931-1941 167-254

Ennek a cikknek nem célja, hogy ásatásaim összes eredményeit részletesen ismertesse, csupán áttekintést óhajtok adni arról a munkáról, amelyet kerek egy évtized folyamán a Székesfőváros szolgálatában a közép- és renaissance-kori régészet terén végeztem. Itt meg kell allanunk egy szóra. A tudományos felfogás szerint szorosan vett régészeti tevékenységnek rendszerint csak a történelem előtti idők maradványainak felkutatását szokták tekinteni. Mindig nehéz, sőt lehetetlen volt eldönteni és a tudomány mai állapotában még inkább áz, hol végződik a régészet és hol kezdődik a történelminek nevezett kor. Már a klasszikus régészet (Archeológia classica) is írott történelmi adatokra támaszkodik. A legtöbb esetben nem vonhatók közöttük szoros határvonalak, egyik korszak a másikba nyúlik át, az átmenetek a valóságban elmossák a határokat. Epúgy nehéz határvonalat szabni, hol végződik a régészeti munka és hol kezdődik a művészettörténeti tevékenység. Mindezeket fontolóra véve talán megengedhető, hogy a fentebb jelzett és alább részletezendő működésemet régészetinek nevezzem. Az őskorba és római korba tartozó ásatásaimról, amelyek amúgyis szerényebb keretekbe szorulnak, külön szándékom beszámolni. Bevezetőben megjegyzendőnek tartom még, hogy azokkal az általam feltárt maradványokkal, amelyek eddig sehol ismertetve nem voltak, bővebben foglalkozom.