Budapest Régiségei 13. (1943)

Gerevich László: A csúti középkori sírmező 103-166

JEGYZETEK A CSÚTI KÖZÉPKORI SÍRMEZŐ C. i Podhradczky József, Eredeti két magyar krónika. . . Pesten 1833. »AzTerekChaszar ereye, Mehmet Passa sok nypel, és few szangziakokal Juwe Budára, es az kellen fewldyn Chetty kew Banyan felewl Tábort Jártatta.« 49. 1. Miklóssy Zoltán szíves figyelmeztetése. 2 Karácsonyi János, Religio. 1913. 636.1. 3 Oszvald Arisztid, Hol feküdt a csúti premontrei monostor ? Turul. 1936. 6—11. 1. a cikk fölsorolja a csútra vonatkozó okleveleket és irodalmat. 4 Bél Mátyás, Notitia Hungáriáé. III. kötet 517. 1. s Kneidinger Andreas, Hand Charten von verschiedenen Kamerái Güttern. 1767— 1779. Országos Levéltár. 6 Oszvald A., id. m. 10. 1. 7 Miklóssy Zoltán. A csöti premontrei prépostság. A budafoki Szent István gimnáziumnak Évkönyve az 1940—41. iskolaévről. 5—-9. 1. A cikk foglalkozik a Csútra vonatkozó oklevelekkel és eddigi irodalommal. s Miklóssy Z., id. m. 7. 1. 9 Miklóssy Z., id. m. 6. 1. ío Harnpel József, Alterthümer des frühen Mittelalters in Ungarn. Budapest, 1905. I. kötet. 819—850. 1. — Széli Márta, XL századi temetők Szentes környékén. Folia Archaeologica III—

IV. kötet 1941. 231—255. 1. Az ötvöstechnikák továbbélésére v. ö. Kövér Béla, Újabb adatok az ötvösség történetéhez hazánkban. I. A. É. 1897. 227—253. 1. ii Hampel József, A Nemzeti Múzeumi Régiségtár gyarapodása az április-júniusi évnegyedben. A. É. 1893. 368. 1. — Halas város Balota-pusztán Árpád-korabeli sírban (XII. sz. vége) négyszögletes, rozettás lemezek, kúpos, kerek boglárok. i2 Hampel József, Intézetek és gyűjtemények. A. É. 1882. 148. 1. — A karcagi TANULMÁNYHOZ lelet S-végződésű halántékgyűrűje XIII. és XIV. századi frizatikus érmekkel került elő. i3 Tóth Zoltán, A kígyóspusztai csat jelentősége. Turul. 1932. 1-4. szám 11. 1. —• Bossert H. Th., Geschichte des Kunstgewerbes V. kötet. 391. 1. (Berlin.) i4 Magyarhoni régészeti leletek repertóriuma. Arch. Közi. XIII. kötet 2. füzet (1880.) 46. 1. —- Pulszky Ferenc, Magyarország archeológiája. II. kötet, 194—197. 1. is Mihalik József, A verseci ötvös lemezről. A. F,- 1899. 34. 1. i6 Gubitza Kálmán, Középkori verőtő és XVIII. századi éremmérleg a BácsBodrog Vármegyei Múzeumban. A. ÍO. 1916. 206. 1. i7 Fölvételét közli Bárányné Oberschall Magda, A kézművesség első nyomai. Magyar Művelődéstörténet I. kötet. 590. .1 is Henszlmann Imre, A bécsi 1873. évi világ-tárlatnak magyarországi kedvelőinekrégészeti osztálya. Budapest 1875—76 161. 1. i9 Zoltai János, Debrecen sz. kir. város múzeumának Régészeti Ásatásai 1905ben. Ásatások Óhát-Telekházán. Múzeumi és Könyvtári Értesítő. 1907. 180. 1. 2 0 Récsey Viktor, Római castrum Tokodon és újabb régészeti leletek Fsztergom és Hont megyében. A. F,. 1894. 70. 1. 2i Hampel József, A Nemzeti Múzeum Régiségosztályának gyarapodása 1900. évi áprilistól december végéig. A. F. 1901. 189. 1. — Szendrei János, Régi övek a M. N. Múzeumban. ' A. F,. 1903. 4—6. 1. 22 Pulszky Radisics, Az ötvösség remekei. I. 127. 1. 23 Foerk Ernő, Újabb leletek a Viktoria telkén. Bud. Rég. X. 1923. 79—80. 1. 2 4 Szabó Kálmán, Az alföldi magyar nép művelődéstörténeti emlékei. Bibliotheca Humanitatis Historica.^Budapest, 1938.