Budapest Régiségei 13. (1943)

Gerevich László: A csúti középkori sírmező 103-166

szerűen körülfogó fejék, vagy koszorú, nyáron sokszor friss virágból fonva. Legtöbbször azonban gazdag, vagy kevésbbé gazdag ötvösdíszítéssel, diadémszerűen volt ékítve. A »chapel« inkább csak ünnepi dísz, az időjárás ellen fátyolszerűen viselt fejkendőkkel védekeztek, melynek a »chapel«-lel való kombinálása és átkötése az áll alatt, eredményezte a XIII. század jellemző fejviseletét, a »Gebende«-t, mely inkább az asszonyok fej viseletévé lett ; a leányok és a fiatal fiúk a XIII. és XIV. században inkább a »chapel«-t hordják. Az áll alatt átkötött fejkendő tiszta példányát találjuk meg a magyar szobrászatban a szentkirályi timpanon női donátorának fején.

71 A Romans Saint Bernard-templom (Isère) oszlopfőjén (XII. sz. első fele) egy Angyali Üdvözlet angyalának fejét gyönggyel díszített szalag köti át, jelezve valószínűleg az angyal égi szűzi mivoltát. A XIII. századi katedrálisok szobrainak fej díszei közül nem hiányzik a »chapel«. A strassburgi Münster kapujának Okos és balga szüzei közül némelyiknek fejét inkább csak vékony, szalagszerű haj dísz ékesíti. A kísértő mellett álló balga szűz fején már feltűnik a veretes párta. A »chapel« és a korona felépítésben igen közel állnak egymáshoz. Az egyik naumburgi női szobor, Regilendis, a »Gebende« fölött díszes abroncsot hord, amely koronát jelképez ; két szélén gyöngysor, közepén drágakövek, a chapel díszítéséhez hasonlóan. A szüzek a biblia példázata nyomán Jézus jegyeseinek, tehát királyi jegyeseknek tekinthetők (Máté evang. 25. 1—13.), a középkor szimbolizmusát tekintetbe véve a szűzi párta fogalomkörébe a korona jelentősége is megbúvik, mint ahogyan a korona a szentségnek és szüzességnek fogalmát is magában foglalja. Nem véletlenül díszítik a koronákat liliomok, ha némely esetben a palmetta elcsökevényesedéseinek tekinthetők is. (Bambergi dóm Angyali Üdvözletén Mária koronája. 1230.) Ennek a gondolatnak irodalmi alátámasztása messzire vezetne. Annyit azonban megállapíthatunk, hogy a díszpánt, vagy párta nem független a koronától. Sommás ábrázolásokból ez néha nehezen olvasható le, azonban a csúti XIV. századi párták motívumának eredetét máshol nem kereshetjük.

72 A »chapel« a XIV. századi ábrázolásokon sűrűn szerepel. Gondoljunk a Funkelstein-freskókra, vagy Ambrogio Iyorenzettinek, a Jó kormányzás című sienai falképére. 162