Budapest Régiségei 13. (1943)

Gerevich László: A csúti középkori sírmező 103-166

második virágkorából származik : a XVI. és a XVII. századból. A legkorábbi emlékek közé tartoznak egy veronai házbontás alkalmával talált kerek aranyozott ezüst zománcozott díszítőlapok a XIII. századból, melyek minden valószínűség szerint övdíszítő garnitúrához tartoztak.

45 A középkori díszítőöv típusai a X. századtól kezdve alakulnak ki, de a román korszakban még nem tartoznak a legfontosabb ékszerek közé.

46 Díszítésük mindig szoros kapcsolatban áll a kor ötvöstechnikájával és ékszerízlésével. Az övek legdíszesebb része, mint a kígyóspusztai emléknél is láttuk, a csat és a szíjvég. Blőfordulnak sok esetben szíjra erősített boglárok, zománcos lapocskák niellós-díszek, veretek vagy öntvények.

47 Övön csüngő díszeket is találunk, mint azt a Figdor-gyüjtemény egyik vájtzománcú, rézcsüngőkkel ellátott övén láthatjuk. A későgótikában ezek az övek sokszor gyakorlati célt is szolgáltak. A csüngőkön díszes kivitelben tűtartó, kulcscsomó, kalendárium, parfümtartó tükröcske és egyéb pipereeszközök függnek, a férfiövekre táskát vagy tőrt akasztottak. Ilyen övekből a Figdor-gyüjtemény őriz több emléket. A későgótika fantasztikus öltözeteinek övén nem hiányoztak olykor a teátrális hatást megsokszorozó csengők sem. Természetesen az egyszerű bőröv sohasem ment ki a divatból és főleg hadi viseletben nyert alkalmazást. A bambergi dóm kincstárából ismerünk egy bőrövet a hozzátartozó kardtokkal, ami azt mutatja, hogy lovagi felszerelés része volt.

48 Különbséget tehetünk a díszöv és a lovagi öv, a cingulum militare között,

49 ez utóbbi tulaj donképen lovagi jelvénynek tekinthető. Természetesen a lovagi övek is lehetnek igen gazdag kivitelűek. Friedrich von Freissenstein hadi övének zsinóros alapját aranyozott boglárok és gyöngyök díszítették.

50 A gyulafehérvári templomban fölásott sírokból egy sokkal későbbi szövött szablyaöv került elő.

51 Az övnek polgári vonatkozásban is van szimbolikus jelentősége. Az asszony számára az erény és méltóság jelvényéül szolgált. Később, mint elterjedt ékszert az egyik XV. sz. táblaképen az esztergomi Keresztény Múzeumban a hiúságot szimbolizáló tárgyak között ábrázolják. A magyar középkori régészet a kezdetén van és így a csekélyszámú és nem rendszeres ásatásból előkerült leletek alapján a veretes övnek 146