Budapest Régiségei 13. (1943)

Nagy Lajos: Dirke bűnhődése az aquincumi mozaikon 77-102

JEGYZETEK A DIRKE BŰNHŐDÉSE AZ AQUINCUMI MOZAIKON C TANULMÁNYHOZ i Aesculapius, Orpheus, Ganymedes itatja Juppiter sasát, kentaurok és lapithák harca, Mercurius és Fortuna, Bacchus és Ariadne, folyamisten (Carnuntum) ; szárnyas ámorok mint évszakok, kentaur, tengeri szörnyek (Savaria) ; Burópa elrablása, Hercules és a marathoni bika, triton (Poetovio) ; delfinek és tengeri lovak (Emona). Ide vehetjük még azt az aquincumi mozaikot is, amely két atléta küzdelmét mutatja, s mellettük áll a felvigyázó (lanista), mert a két atléta felfogásban Hercules és Antaeus küzdelmének közismert ábrázolását követi. — Tartományunkhoz legközelebb Dáciát itt megemlíthetjük, ahol a mitológiai jelenetes mozaikok száma elenyészően csekély. Sarmizegetusából ismerünk két mozaikot : az egyik Paris ítéletét, a másik Hector holttestéért könyörgő Priamost ábrázolja. Ezeket még 1823-ban találták. V. ö. Daicoviciu, Sarmizegetusa. Cluj 1939, 4, 22. old. 3. kép. 2 V. ö. Gauckler, Opus musivum címszó Daremberg-Saglio, Dictionnaire-ben. Itt kaptuk először legjobb összefoglalását a római mozaikművészet irányváltozásainak, bő példákkal illusztrálva. A szombathelyi székesegyház építése alkalmával 1791-ben előkerült mozaik ismertetésével kapcsolatban utaltam a pannóniai mozaikmű vesség fejlődésére és azokra a művészeti központokra, melyek irányító hatással voltak a provinciális művészetre. (Nagy L„ A savariai kapitóliumon 1791ben talált mozaikpadló. Az Orsz. Magyar Régészeti Társ. Evkönyve II., 1923—26, 100—122. 11.) Hogy mily jelentős szerepe van a mozaikművészet kutatásának, arról legmeggyőzőbben tanúskodik Cecchelli nagy olasz munkája, amely csak a mozaikirodalom összeállításával foglalkozik. Cecchelli, Gli edifici ed i mosaici paleocristiani nella zona della basilica di Aquileia. Bologna 1933. 3 Laczkó-Rhé, Balácza 1913.— Wollanka, Ein römisches Mosaik aus Balácza. Ost. Jahreshefte 25, 1929, 1—21. 11, * Paulovics, Corvina, 1938, k. Íny. La basilica di S. Ouirino nell antica Savaria. U. a. Vasi Szemle 5, 1938, 139. köv. 1. s Jenny, Poetovio. Mitt. d. k. k. Zeutr.Komm. 22, 1890, 1—-22. 11., I—VIII. táblák. Ez lehet az a villa, melyről Ammianus Marcellinus is megemlékezik, ahol Constantius Gallust fogságba vetették (XIV. 11, 20). s Fasiolo, I mosiaci di Aquileia. — Ceccheli, id. m. 7 Nagy L., Magyarország Vereckétől napjainkig I, 1930, 25 sk. 1. s Hehler, Öst. Jh. 15., 1912, 174. sk. 1. — Strena Buliciana. Kunst und Kultur Pannoniens in ihren Hauptströmungen. 1924, 107—118. IL,— Orsz. Magyar Régészeti Társulat Evkönyve 2, 1927. 81. sk. 11. — Művészettörténeti tanulmányok. 1942. Igen sok helyen. 9 Oroszlán, Mitológiai és szimbolikus képtípusok a pannóniai síremlékeken. 1918, Diss. io Priamost Achilles előtt ábrázoló aquincumi domborművei kapcsolatban. Schober, Öst. Jahresh. 23, 1926,68. 22. kép. Kuzsinszky, Bud. Rég. 5, 1897, 163, U. a. Aquincum. Ausgrabungen... 185. 1. ii Röviden ismertettem a Römische Mittheilungen XL. 1925, 51— 66. 1. Ekkor még csak a mozaikpadló középdíszének, embléma j ának ismertetésére szorítkoztunk. Újabban az Aquincumi Múzeum igazgatója, Szilágyi János rajzban készült kiegészítésem után a mozaikot rekonstruáltatta s ez adott alkalmat arra, hogy ismételten foglalkozzunk vele. Jeges Ernő festőművész a megmaradt részek kiegészítésénél egy csekély helyesbítést ajánlott a kéztartásban. Kiegészítésemet hozza Budapest története I. (1942), 90. tábla. is Kuzsinszky, Arch. Ért. 8, 1888, 385. 1. — U. a. Budapest" Régiségei 1, 1889, 104. és 143. 11. is Jenny, Poetovio. Wien, 1896, 18—19. 1, 101