Budapest Régiségei 12. (1937)

Kuzsinszky Bálint: Az Aquincumi Múzeum római kőemlékeinek ötödik sorozata 61-152

92 Az oltárkövet a szentendrei helyiérdekű vasút «Római fürdő» állomása mellett 1911-ben találták. Ismertettem Aquincum-Ausgrabungen und Funde(1934) S. 75. Száma 294. 21. Ép oltárkő (21. kép), a kisebb fajtából. Magassága 71 cm. Derékban 2472 cm széles és 18 cm vastag. Az akroteriumait csak az abacus elülső lapján kiemelkedő negyedköralakú szelvények jelzik. A közüket stilizált virág tölti ki. Egyszerű, de erősen kiálló párkánya van, a lábazata hasonló. Derekán a feliratos lap kissé lynkacsos, a felirat betűi egynek kivételével mégis elég tiszták rajta. Olvasandó : l(ovi) o(ptimo) m(aximo) j sacr(um) \ Aur(elius) Att(a) | v(otum) s(olvit) l(ibens) m(erito). Az oltár Juppiternek van szentelve, amint ezt az utána álló sacr(um) is kifejezi. A dedikáló neve Aur(elius) Att(a), Praenomenje nincs, a nomen gentile Aur(elius), mely különösen a későbbi időben gyakori és bizonyára Caracalla császárra vezethető vissza, amennyiben az új polgárok az ő Aurelius családi nevét vették föl. Att(a) ebben a rövidített formában előfordul még másutt és egyaránt férfi (C. III 4472 Carnuntum) és női név (C. III 4841 Zollfeld Noricumban) lehetett. Teljes formája Atta és feliratunkban talán csak helyszűke miatt nem írták ki egészen. Különben a második T sem tiszta. A nomennel együtt Atta, mint a mi feliratunkban, található még Szombathelyen : Vale(nus) Atta (Arch. Epigr. Mitt. XVI S. 29) és Ószőnyben : Sep(timius) Atta (C. III 11049). Két más feliratban (C. III 143 5 és 8249) az előnév (praenomen) is megvan. Ezek tehát római polgárok voltak. De előfordul magában Atta egy moesiai feliratban (C. III 8174), ahol, mint már nem latin hangzása sejteti, kétségkívül egy bennszülött idegen elnevezésére szolgált. A bennszülöttek azonban azonkívül utána szokták tenni az apjuk nevét genitivusban, melyhez f(ilius) járulhatott. És éppen így fordul elő Atta egy katonai diplomán (C. III D. LX Ászárról, Komárom m.) : Atta Nivionis f., amikor még az is hozzá van téve : A^alus, vagyis annak a pannóniai kelta törzsnek a neve, amelyből Atta származott. De ezt a közelebbi meghatározást legfeljebb a sírköveken találjuk, nem pedig az oltáron. A 4. sorban v(otum) s(olvit) (libens) m(ento) az oltárkövek rendes záróformulája. 21. KEP.