Budapest Régiségei 12. (1937)

Kuzsinszky Bálint: Az Aquincumi Múzeum római kőemlékeinek ötödik sorozata 61-152

7.i 2. Feliratos tábla sóskúti homokkőből (2. kép). Alakja hossznégyszögű. 83 cm hosszú és 3 3 cm magas. Hátsó része eredetileg le volt gömbölyítve, mintha egy kerek oszlopot hosszában ketté vágtak volna, hogy sima lapjára belevéssék a feliratot. Szélei és felülete több helyen sérültek. Ezért felirata is a 4. sor elején kissé hibás. Kerete, keskeny pálcás és hullámos tagozassál, körülzárja a valamivel mélyebb mezőt a felirattal. Ennek utolsó sora azonban már az alsó szegélylapra került. Olvasása : Aesculapio et Hygi \ ae Aug(ustis) sacrum j T(úus) Venusius T(iti) f(ilius) Mene(nia) Aper\ [PJraenefsteJ opt(io) valetudi(narii) v(otum) s(olvit) l(ibens) l(aetus) m(erito) \ (ante diem quintum) kalfendasj Octobfres] posuit. 2. KÉP. A szavak szétválasztására a két első sorban borostyánlevelek szolgálnak. Mindjárt két első sora mutatja, hogy akár oltárkövön állhatott volna, mely Aesculapiusnak és Hygiának szentelve (sacrum) van. Ugyanígy Aesculapio et Hygiae Aug(ustis) olvassuk egy aquincumi oltárkövön (C. III 3412), amelyen pedig sacrum hiányzik. Hasonlóképpen előfordul ennek a két istenségnek: Asculepio et Hygiae szóló dedikáció egy másik aquincumi oltáron (száma 461. Lásd 73. 1.), sőt van a Nemzeti Múzeumban egy szép votivtábla mely kettejüket domborképben ábrázolja. Oroszlán, Arch. Ért. 41 (1927) 112. 1. 39. kép és Korbuly György, Aquincum orvosi emlékei 35. 1. 16. kép. Ok ketten gyakoriabbak együttesen, mint Aesculapius magában. Hygia volt Aesculapiusnak kultusztársa, akiben a rómaiak a görög Hygieiát tisztelték Mint az oltárköveken, itt is a második helyen olvassuk a dedikáló nevét. Az oltárokon azonban legfeljebb pusztán a személynév három tagja,