Budapest Régiségei 12. (1937)

Nagy Lajos: A csúcshegyi római villa Óbudán 25-60

40 i. Két darab ugyanazon edényből (5. kép felső sor 3. és második sor 4. darabjai). Eredeti formája félgömbalakú volt (Dragendorff 37)'

1 Sírna pereme alatt tojásfűzér, alatta gyöngysor (Lud. V, R. 71), melyet Janus és Reginus mesterek használtak. A képmezőből kis háromágú levél töredéke maradt meg, az edény alsó részéből pedig egy ornamens, melyet Ludowici V, O. 282. sz. a. közöl s szerepel Reginus díszítményei között is. így e darabot Reginus rheinzaberni műhelyéből származtatjuk, akinek működési idejét Oswald Traianus és Antoninusok korába helyezi.

2 Altalánosságban Reginus működési idejét a Kr. u. II. század közepére helyezzük. Előkerült a 2. sz. folyosó lépcsője alól. 2. Kis töredék (5. kép, második sor 3. sz. a.) egy Drag. 37 alakú edényből. Díszítéséből az edény aljáról csak egy kis balra néző galamb alakja maradt meg gyöngysorvonalas beosztáson belül. Az edény jó anyagú és szép sötétvörös máza lezoux-i műhelyre utal a Kr. u. II. század közepéről. Előkerült a 11. sz. helyiség déli fala közelében. 3. Kis töredék egy Drag. 37 alakú tálból (5. kép felső sor 5. sz.). Az edény képmezőjéből egy visszaforduló táncoló alak töredéke látható, aki kezében egy botot tartott, mint azt Ludowici V, M. 95. sz. dísze mutatja. Ezt Cobnertus, Atto és Attillus használják Rheinzabernben. Készítési ideje Hadrianus—Antoninusok kora. Találtuk a 2. sz. folyosó külső falánál. 4. Kis töredék (5. kép felső sor 4. sz. a.). Az edény pereme alatt tojásfűzér, a tojástagok baloldalán csavartvonalú pálcatag (Lud. V R. 47), melyet sok rheinzaberni mester használt. A 2. sz. folyosó külső fala mellett találták. 5. Kis töredék az előbbi darabok azonos edényformájából (5. kép, második sor 2. sz. a.). Az edény alsó részéből maradt meg s díszítése csak egy fekvő kettősvonalú S. Megfelel Ludowici V, O. 173. és R. 157. sz. díszítéseinek. Ludowici szerint ezt a díszt elsősorban a rheinzaberni Augustinus használta, aki Hadrianus és az Antoninusok korában dolgozott (v. ö. Oswald, Index . . . p. 33). Találtuk a villa délkeleti sarkán kívül egy középkori sarkantyúval együtt, így ez már kevert talajból származik. Terrasigillatatöredékeink már maguktól — tálalási helyükből következtetve — megmutatják, hogy kapcsolatba nem hozhatók a villa életével. 1 A terrasigillaták leírásánál az utalásokat csak rövidítve adjuk. Ezekre nézve teljes felvilágosítást nyújtanak irodalmunkban Kuzsinszky Bálint dolgozatai. [A legrégibb terrasigillata-edények Pannoniában. Arch. Értesítő XL. (1926) 88. 11. ; A gázgyári római fazekastelep Aquincumban. Bud. Régiségei XI. (19J2)] ; v. ö. még Nagy L., Egy pannóniai terrasigillata-gyár. Arch. Értesítő XLII. (1928) 110. 11.; Juhász G., A brigetiói terrasigillaták. Dissertationes Pannonicae. Series 2, No. ]. 2 Oswald, Index of Potters' Stamps on Terra Sigillata. 1951, p. 261.