Budapest Régiségei 12. (1937)

ÉRTESÍTŐ - Deutsche Auszüge 293-300

294 Miután az ellenőrző betűk segítségével pontosabb időpontokhoz jutunk, a mesternévbetűket is helyesen lehet feloldani. Jelen alkalommal csak egypár nevesebb ötvös műveinek megemlítésére szorítkozunk. i. Aranyozott ezüst kehely, a budapesti vízivárosi plébánia tulajdona. Kuppáján rokokó kartusban 2—2 angyalfej szárnyak között. Talpa három részre van tagolva, a tagolásoknál egy-egy angyal dombormű feje áll ki, a mezőkben pedig rokokó kartusban Szt. Ignác, Xaveri Szt. Ferenc és Szt. Alajos trébelt mellképei foglalnak helyet. Jelzése: Mivel ellenőrző betű még nem szerepel, a mű 1759—1760 közt készült. Mestere Fauser József. 1751-ben kap pesti polgárjogot, 1759-ben a céhalapító mesterek közt szerepel, 1761- és 1762-ben másod céhmester és jelzőmester. Meghalt 1762-ben. 2. Ezüst tejeskanna, a Fővárosi Múzeum tulajdona. Nemes formájú, minden díszítést nélkülöz. Készült 1761 és 1762 közt. Mestere Schätzt József. Bécsből jött Pestre, hol 1757-ben kapta meg a polgárjogot. 1759-ben a céhalapító mesterek közt szerepel. 1763-ban főcéhmester, 1765-ben alcéhmester. Meghalt 1767-ben. Üzletét felesége egypár évig tovább vezette. 3. Aranyozott ezüst kehely, a Fővárosi Múzeum tulajdona. Korábban ismertette Csányi Károly, a budapesti kehelykiállítás alkalmával (Múz. és Könyvt. Ért. 1913. 129. 1.) mint Joseph Prandtner művét. Jelzése : Készült 1774 és 1781 közt. Mestere Paschberger József. Prágából költözött Pestre. 1762. okt. 28-án iktatják a céhbeli mesterek sorába. 1763-ban megszerzi a pesti polgárjogot. 1768-ban másodcéhmesternek választják. 1774—1781 közt főcéhmester. 1783—1789 közt ismét főcéhmester. Meghalt 1790-ben. A legkiválóbb pesti ötvösök egyike. Egy gazdag növényi díszítésű aranyozott ezüst kelyhe a budapesti józsefvárosi plébánia tulajdona. Jelzése azonos a Fővárosi Múzeum kelyhével. Talpában ezenkívül a következő bevésés olvasható : InTeR loseF sToT ZN B;EST Den 12 noveM: 1778 (In der Josef Stadt zu Pesth den 12 novem : 1778.) Azonos jelzésű ezüst tömjéntartója a Magyar Nemzeti Múzeumban. 4. Ezüst cukorszóró, a Fővárosi Múzeum tulajdona. Hordóalakú, áttört díszű fedővel. Jelzése : Készült 1810 és 1816 közt. Mestere Prandtner József. Budai születésű. 1783. márc. 30-án Schwager Mihály János Ötvösinasa lesz, aki korábbi 18 hónapi tanulási idejét is beszámítja. 1785. jún. 11-én a céh legénnyé szabadítja fel. 1791-ben elhunyt mesterének elveszi leányát és örökli apósa