Budapest Régiségei 12. (1937)

ÉRTESÍTŐ - Jónás Elemér: Két római denárlelet Aquincumból 278-288

279 jelzést nem találunk. A mesterjelzést ugyanis a tányérok belsejébe nyomott levél díszítések pótolták. Ugyanott egy másik kemencét csak részben lehetett feltárni, mert javarésze kívül esett a templom alapfalainak területén. Az itt előkerült cserépanyag megegyezik az ép kemence leleteivel. Eremleletünk az ép edényégető kemence mellett, egy háromfülű köcsögben — melynek formája Hadrianus uralmának idejére utal •— került napvilágra. Ez a terület mint ipartelep már a II. század első felében megszűnt ; föltehető, hogy a tulajdonos hirtelen halálozása folytán. Ugyanis ezen a területen olyan leletek, amelyek a II—

III. századra utalnának már nem kerültek elő. A IV. század közepétől kezdve itt egy temető volt ; több későrómai kőlapokból összeállított téglasír bizonyítja ezt, melyek gazdag mellékletekkel, arany ékszerekkel, ládaveretekkel voltak ellátva, melyeket pénzek is datálnak. Az ép edényégető kemence mellett talált denárlelet a következő köztársasági és császárkori római pénzeket tartalmazta : Dénár a római köztársasági pénzverés II. periódusából. (Kr. e. 217— 197) ~ „ . „ . ..„ .... „ 1 db Római köztársasági dénárok a triumviri monetales-ek nevével ,„ _ 47 « Numidia, I. Juba „, „, . M .... .,„ 1 « M. Antonius légiós denárai „„ __ „„ 22 « Augustus „,, „ „„ „ „ . „ 1 « Nero „„ .... .... ,„ ,„ . .. „„ 5 « A polgárháború kora„„ „„ „_ _ .... 1 « Galba„„ „„ „„ .... .... .... .... ,. „ „, „„ 4 « Otho „. _ _ _ „ _ ™ 3 « Vitellius „ r .... ., .... .... .... .... 6 « Vespasianus _ _ „ . „„ .,„ .... .... 85 « Titus .... .... .... .... „,. .,„ .... .... .... ..„,... 12 « Domitianus „ .... ,„„ „ .... 73 « Nerva„. .... „ „„ „ „„ „ „ 19 « Lyciai Traianus drachmon „_ _ „„ 1 « Traianus „„ ,„„ „ _ „„, „,„ 147 « Hadrianus .... .... .... .... .... .... 135 « Míg a leletben lévő köztársasági pénzek a hosszú forgalombalétük által annyira lekoptak, hogy emiatt sok, teljesen meghatározatlan is akad köztük, a császárkor pénzei általában igen jó állapotban maradtak fenn. Sőt a lelet utolsó évtizedeiből vannak olyan kitűnően konzervált darabok, amelyek a tisztítás után teljesen azt a benyomást keltik, mintha csak ma kerültek volna ki a pénzverdéből ( 1. mellékelt képestábla Traianus és Hadrianus korabeli denárait). Ez a körülmény is arra enged következtetni, hogy leletünk tán éppen az aquincumi fazekasmester féltve őrzött vagyonát képezte. A lelet a maga egészében érdekes képet ad arról, hogy miféle ezüstpénzek voltak forgalomban a pannóniai limes északi vidékén és Aquincumban, éppen a római hódítás első évtizedeiben. Egy egészen korai köztársasági dénár mellett nagy számmal szerepelnek a «triumviri monetales»-ek veretei, amelyek a köztársasági pénzverés zömét teszi ki. Időrendben következnek utánuk Marcus Antonius triumvir úgynevezett légiós denárai, amelyeket Kr. e. 31.-ben, még az actiumi csata előtt veretett, majd Agustusnak egy denára. Ezután egy igen hosszú pauza következik ; a római pénzverésnek több, mint egy fél évszázadát kitevő korszakából egyetlen dénár sem szerepel leletünkben ! Még a köztársasági pénzverés utolsó korszakával egyidős az az afrikai, numidiai I. Juba dénár, mely leletünk tanúbizonysága szerint itt szintén forgalomba volt. Sem pannóniai, sem a szomszédos provinciák leleteiben hasonló darabok tudomásunk szerint nem fordultak elő. Majd következnek a császárok denárai, Nérótól kezdve, mind nagyobb és nagyobb tömegben. A legtöbb példány természetesen leletünkben szereplő utolsó császároknak, Traianusnak és Hadrianusnak idejéből származik. A numidiai ezüstpénzhez hasonló kuriózum