Budapest Régiségei 12. (1937)
ÉRTESÍTŐ - Szilágyi János: Az ala I Hispanorum újabb emléke Aquincumban 275-278
277 Hisp(anorum) név áll, tehát veteránunk nem az arvacusok csapatában szolgált. Mi az arvacüsok lovascsapata táborhelyét Arrabonaba tesszük, ahová a Dráva—Száva közéről vezényelhették fel, amikor Domitianus alatt a Duna felső vonala mentén kitört a háború a germánokkal. Erre vonatkozólag igen fontos a győri sírkő CIL. Ill 4373 : Crispas Mac [. . .] Siscianus eq [. . .] alae I Aravac(orum) \ an(norum) XXXV stifpendiorum) XV \ hficj s'itus) e r st) \ Januarius dec(urio) \ hferes) pfosuitj. A katona szolgálatban esett el, a tisztje temetteti el, itt van az egész csapat. A «Siscianus» jelző a halott neve mellett illetőséget jelent ; a csapat 15 évvel előbb Siscia körül járt. A csapat másik köve valóban délen jött elő. CIL. Ill 3286: «Niger I Batai'o\nis f(ilius) Su\einus I eques \ ala Ara\vacorum \ annorum XXXVII \ stipendio\rum XVII \ h(ic) s(itus) est \ Marcellus et I Pubiius consobrini idem here\des posuerunt». Az ala I. (Hispanorum) Auriana Cichorius (i. m. 1248) és Stein (i. m. 124—125) fejtegetései szerint az I. sz.-ban Noricumban, a II. sz.-ban Raetia limesén cirkált. A történetében eddig megnyilvánuló hézagok indíthatták Koethet (Trierer Zeitschrift 10, 1935, 48—49.I.) ama feltevésre, hogy Aurius csapata azonos az ala I. Hispanorummal. Ez a vélemény azonban nem mindenben helytálló. Az ala I. Auriana Kr. u. 107. és 147. évi raetiai tartózkodásával szemben az ala I. Hispanorum ugyanekkor a Balkánon szerepel. A CIL. Ill D. XLVI = XXXIII p. 1977, a. 129 és az újabban talált 144. évi diploma szerint (Rev. Arch. 1935, 234, n. in) Délbulgáriában. Az ala I. Auriana Kr. u. 70 és 107 közt járt Pannoniában. Erre mutat a már említett aquincumi feliratos köve is. Kuzsinszky Bálint (Aquincum, 1934- 80—81. 1.) szerint a kő abból az időből való, amikor még Aquincum ala-tábor volt, és a később Raetiába vezényelt ala Auriana itt táborozott. Új kövünket mégsem származtatjuk az ala Aurianatól, mivel a fontosabb Auriana jelzőnek semmi nyoma sincs rajta. A többiek kizárásával így jutottunk el az ala I. Hispanorumhoz. Eme lovascsapat mozdulatai egyenes irányúak nyugatról kelet felé. A Julius— Claudius ház uralkodása alatt még Trierben, majd Wormsban állomásozik. Cichorius i. m. 1248; Stein i. m. 140—141 ; Ritterling, Bonner Jahrbücher 114/115, 1906. 172. A Flaviusok alatt, valószínűleg a germánok és jazygok elleni háború miatt, került Aquincum vidékére. Traianus a dákok ellen vette igénybe. Végül Moesia inferiorban tevékenykedett. A még I. századi jellegű, Tunger-származású katonának készített sírfelírat: CIL. Ill 123Ó1 szerint ez az út Germániából Moesiába 30—3 S év alatt történt meg. Az ala Hisp(anorum) pri(ma) újonnan ismertetett kövünkkel együtt már 4 emlékkel rendelkezik Aquincum földjén. Legfontosabb Cladius Severusé, amellyel kapcsolatban Kuzsinszky a Claudius névből arra következtet, hogy Aquincumot már a Kr. u. I. sz. derekán, Claudius— Nero alatt ilyen bennszülött lovascsapatok szállották meg. A másik két régebbi felírat: CIL. Ill 1051 j. 10514. Valószínűleg ez az első állandó helyőrség itt. Domitianus háborúi alkalmával számos lovascsapatot vezényelnek a veszélyes helyzetben levő Dunakönyökbe: ala I. (Tungrorum) Frontoniana, ala I. (Hispanorum) Auriana és ala II. Asturum nevűeket mindenesetre. A háború után az ala Frontoniana maradt aztán itt. Kuzsinszky Bálint három feliratos emlékét ismeri; Aquincum, 1934, 175. 208. 209. 1. Leihelyek : a pesti, eskütéri castrum, a csillaghegyi burgus, Óbudán a Bécsi-út. V. ö. Friedrich, A budapesti piarista telek története, 1914, 28. 1. Azonban az ala aquincumi állomásozására vall a CIL. Ill D. XXXIX = XXVÎ (p. 869), 113. évi diploma is, amelynek címzettje aquincumi
