Budapest Régiségei 12. (1937)

ÉRTESÍTŐ - Nagy Lajos: Az Aquincumi Múzeum kutatásai és gyarapodása az 1923-1935 években 261-275

2Ü7 nál vastag falak jöttek elő. A 16. számú ház előtt egy kerek oszloptöredék feliratot tartalmazott (szobortalapzat?), mely a legio II adiutrix egy mursai származású centuriójáról tesz említést mint állítóról, a consulok nevei közül az első, a császár neve Elagabalus ki van törölve, a másik Comazon (Kr. u. 220). Az 50. számú ház előtt egy csatornából két téglát szedtünk ki, az egyiI FŐTT ken LXGPF, a másikon Aní bélyegek olvashatók. A felhagyott temető helyén a vásárcsarnok építésekor hasonlókép épületnyomokat konstatáltunk és a legio II adiutrix bélyegét. De ugyanitt előkerült egy égetett sír is, mely peremes téglából négyszögalakra volt összeállítva, kettőn bélyeg a légiótól (az egyik lábalakú). A kerékutcai csatornázáskor (1928) is jöttek elő tárgyak, így terrasígillata bélyegek: M M OF, RIPANV[S] és több pannóniai benyomott díszítésű edény. 1931-ben a 26. számú ház udvarán egy oltárkövet ástak ki, melyet Perpetuus és Cornelianus consulsága idején (K. u. 237) Cl. Maximinus állíttatott fiának az üdvéért. Épületnyomok a Raktár-utca keleti része felé, illetve attól északra már nem jelentkeztek. De délre mindenütt találtunk. így a Vihar-utca: 12/a. számú ház előtt egy római vízvezeték került elő, mely k-ny-i irányban haladt a kórház utcai felhagyott temető felé. A vízvezeték terrazzóba ágyazott két egymás mellé helyezett csőből állott s az egész téglákkal volt lefedve, egyiken tabula ansatás keretben LEGIIAD. A raktárutcai városi házak előtt a parkírozásra szánt területet 1930-ban ástuk fel. Az I. számú gruppban egymás felett öt építésréteg volt. A legfelső egy ókeresztény cella trichora. A különböző kultúrrétegek szétválasztásánál az apró leletek és a téglabélyegek tettek nagy szolgálatot. A bélyegek közt a legio II adiutrix példányain kívül szerepeltek a legio I adiutrix, a legio Xgemina bélyegei, s volt több későkori, pl. FIG-SAB és FIG-IVES. Innen már 1927-ben is szereztünk régiségeket, mikor a városi házak előtti tért egyengették. Legértékesebb az a bronz katonai elbocsátólevél (tabula honesta missionis), mely Kr. u. 222-ből való s Alexander Severus állította ki az I—

X prœtori cohorsok számára. Épületnyomok jöttek elő a Hunorutcában történt gázcsőfektetések alkalmával. A Solymári-utcában 14. és ió. számú házak előtt csatornamunkálatok alkalmával falak között egy mészkőszobortalapzatot találtunk (1927.). A szomszédos Szőlőkert-utcában is mindenütt jöttek elő falak és terrazzopadozatok. A 43. és 53. számú házak közt az út közepén egy római vízvezeték maradványa látott napvilágot. Ez két csőből állott s be volt ágyazva. Mivel egyes helyeken falak voltak alatta s niveau-ja is magasabb volt,. a házak padozatainál, így itt egy később kori földfeletti vízvezetékről lehet csak szó. A leletkörülmények nyomán ennek építését a IV. századba kell helyeznünk. Az előkerült téglabélyegek közt volt CO H VII BR . ., . . G . SAB, CNSATSS, . .. MPORA, . . ICEN, [VALEN]TINI, és 9 db a legio II adiutrixtól. Egy feliratos töredék is előkerült, mely Jupiter optimus maximus-nak és Minervának volt ajánlvav- A Jöldutcai csatornázások idején 1925-ben a 47. számú ház előtt Ael. Quintus és Ael. Quintianus testvéreknek s a legio II adiutrix katonáinak az oltárköve látott napvilágot, mely Jupiter optimus maximusnak volt ajánlva. Az 53. számú ház udvarában egy sírkőtöredéket járdakőnek használtak. Az 1927-ben a S\ölö-utcában ástunk ki apró római régiségeket, melyek római falak mellől kerültek ki. A katonai város déli határát a Királydomb elnevezés alatti elliptikus formájú házcsoport jelzi. 1925- és 1926-ban a viadorutcai oldalon ásatást rendeztünk, s előkerült a második amphitheatrum külső és belső körfala. Leletek egy fibulatöredéken és egy34*