Budapest Régiségei 12. (1937)

Horváth Henrik: Szentpéteri József pesti ötvösmester művészete 197-257

2

47. tisztikara kitünteti egy szép megbízással. 1824-ben már vállvetve dolgozik Orczy Lőrinccel, Hild Jánossal, Zambelli Andrással oly jellegzetes építészés sporttörténeti alkotáson, mint amilyen a IV. pesti lövölde volt. 1828-ban az elsők között hódol Vörösmarty géniuszának, kinek első elragadó művei épp akkor jelentek meg. Aztán ott látjuk egy jelentős munkával egy új sport, a lófutás bölcsőjénél. 1844-ben Ghiczy Kálmán tisztelői között szerepel. 1847-ben pedig a XIX. századbeli magyar művelődéstörténet egyik nagy útjelzőjénél, a Nemzeti Múzeum új épületének felavatásához alkotja a maga portásbuzogányát. Egy évre rá a nemeslelkű megrendelővel, gróf Batthyány Kázmérral együtt kapcsolatba kerül a XIX. század magyar szellemtörténetének egyik legeredetibb képviselőjével, Hetényi Jánossal. Ez már akadémia pályamunkájában önálló hangokat pendített,

1 az idők folyamán mindjobban a reformeszmék és a romantikus nemzeti ideálok vizeiben vitorlázik s belső meggyőződésből magyar nemzeti filozófiáról álmodik. Ábrándozásait a Magyar Tudományos Akadémia tagjai közé való felvétele által szankcionálta. A Magyar hegeliánusok elleni, a 40-es években kitört, egyenlőtlen harcban ő volt a diadalmaskodó vezér. Legtárgyilagosabb munkája a gróf Batthyány Kázmér pályadíjával kitüntetett «Robot- és dézsmaváltság». E munkájának tartalmát görög klasszikus ideák és speciálisan magyar szociálpolitikai követelmények a szervesség látszatáig menő keveréke képezi, mely keverék Szentpéteri a szelence fedelén látható ábrázolásában teljes rokonlelkű jelképekre talált. Lezárja ezt a sorozatot Czuczor János kardja a szerencsésen vezetett érsekújvári tisztújítás emlékére, egy tipikus táblabíróvilágbeli esemény közvetlen a viharos 48-as év árnyékában. A műhelyét felkereső bel- és külföldi vendégek száma és jelentősége is egyre nőtt. Őtőle tudjuk, hogy a bécsi művészeti akadémia igazgatója, Josef Klieber udvari tanácsos, őt 1831-ben felkereste Erdélyből való visszatértének alkalmával. A kolozsvári polgárok t. i. a híres bécsi szobrásznál emlékművet rendeltek Ferenc király ottani látogatásának megörökítésére. Ez az ismeretes piramisterv a klasszikus minták, allegorikus adalékok (babért tartó sasok, géniuszok stb.) s józan dekorációk egyvelegével korára eléggé jellemző alkotás. A feladat még reprezentatív barokk, a felépítés klasszikus, az összhatás biedermeier, nyárspolgári, II. Ferenchez méltó. Az akkortájt már hírnevének delelőjén álló bécsi akadémikus (kinek a legszebb klasszikus arányokban tartott bronzalkotásait Pesten is, a Festetics-palota halljában csudálhatjuk) kitüntető figyelmessége mesterünket mélyen meghatotta s 1 Hetényi János, A magyar filozófia történetírásnak alaprajza. Tudománytár 18^7. évre.