Budapest Régiségei 12. (1937)

Horváth Henrik: Szentpéteri József pesti ötvösmester művészete 197-257

2l8 erősen kifejlett művészi öntudatánál fel sem lehet tételezni. Az ő medaillonjai sajátkezűleg tervezett és gondosan kitrébelt jeleneteket nyújtanak. De egész hangulatuk is, az ábrázolások éthosza erősen különbözik a fent említett gyári termékektől. Későbben látni fogjuk, hogy Szentpéteri maga sem volt mindig oly szerencsés renaissanceminták bedolgozásánál, mint a kálvintéri templom kancsójának esetében. Páratlan gazdag az egy évvel előbb készült asztalkészlet (két kanna, fedeles cukortartó és tálca) özv. Máriássy Andorné tulajdonában (8. kép). A két, csak méreteiben eltérő kanna körvonalaikban és díszítő elemeikben a Székesfővárosi Történeti Múzeumban levő és az 1818-ban készült hasonló darabra emlékeztet. Három karmos hajlított lábon nyugvó tojásidomú test felső részén poncolt alapon virágindás és levelesdísz látható, madárfejes kiöntője és hattyúdíszes fedele van. Hasonló a cukortartó díszítése is, melynek ezen felül még áttört felső pereme, virágcsokros fedője és oldalt két plasztikus hattyú alakú füle van. (9. kép.) A nagy (60X45 cm

) tálca áttört és leveles dekorációt mutat. Ugyan e család tulajdonában van még egy ugyancsak 1823-ból származó fedeles lábas, melynek úgy a három faunfejes hajlított láb, mint a fedelén látható nagyon dekoratív hatású fekvő kecske mesterünket megint elsősorban szobrászati oldaláról mutatja (10. kép). Teljesen az új klasszicista vizeken evez a mester az 1824-ben alkotott ezüst plakettjén, mely a pesti lövészegylet rendeletére készült és a pesti építkezéssel való viszonylatai révén is különös érdekességgel bír (11. kép). Felirata: Ansicht der in der Königl. Freystadt Pesth neu erbauten bürgerlichen Schiesstätte bei der feierlichen Eröffnung derselben am 4. Juli 1924 zum Preise für den besten Schuss gewidmet, gewonnen durch den besten Schuss von Freiherm Ladislaus v. Ortzy. Felső jobbsarokban a pesti hitelesítő bélyeg. Balsarokban Szentpéteri mesterjegye. — Trébelt ezüst relief. — Mesterünk művészi öntudatára különben jellemző, hogy itt is, mint rendesen, bevéste teljes nevét. Mert a régi időkben, az ötvösség virágkorában is, ezek a jegyek egyáltalában nem mesterszignatúrák gyanánt alkalmaztattak. Szentpéterinél, ki főleg későbbi művein még származását, életkorát stb. be szokta vésni, ez a mesterjegy már más, úgyszólván modernebb jelentőséggel bír. Az ábrázolás tárgya a pesti polgári lövöldének főhomlokzata a csatlakozó kollonádokkal 1824. évi júl. 4-én történt felavatásának idejében. Az összes érdemleges adatokat úgy a pesti lövészet, mint az említett lövészegylet történetére nézve, valamint ennek a negyedik lövöldéjének jelentőségére, keletkezésére és berendezésére vonatkozólag (az ötödiket az 1838-as árvízkatasztrófa után állították fel a mai Lövölde-téren)