Budapest Régiségei 12. (1937)

Nagy Lajos: Gladiator-ábrázolások az Aquincumi Múzeumban 179-195

193 aquincumi katonai város ezen területén a IV. században temető terült el Poharunk is a legnagyobb valószínűség szerint egy IV. század eleji sírból való.

1 A Berend-utcában talált pohárkával azonos formájú másik darabnak a töredékét 1934-ben találtuk meg, mikor az aquincumi ásatásoktól délre a villamosművek transzformátor-épülete mellett fekvő üres területet felástuk. A töredék jelentéktelen darab, magassága 3*3, szélessége 4 cm. így is erősen sérült a szélein s az ábrázolásból mindössze egy jobbra ugró oroszlán két mellső lába maradt meg. Az üveg anyaga, a vésés technikája teljesen egyező az előbbi darabunkéval. Ugyanabból a műhelyből került ki. Fontos annyiban, hogy e műhely eddig elég szép számban ismert darabjainak számát gyarapítja, az Aquincumba való exportja mellett bizonyít a Kr. u. IV. században s Köln jelentős iparára is rávilágít. Az a korai kapcsolat, mely a Kr. u. II. század első felében már erősen kiépült a két város között s a kölni polgárok (cives Agrippinenses Transalpini) tömegesen telepedtek le 2 és elhozták ide részint áruikat, részint itt alapítottak üzleteket, új iparágakat, ez a kereskedelmi kapcsolat végig erős maradt, s fennállott a pannóniai katonai uralom összeomlásáig. Az újabban talált kis töredékünk egy állatheccet (venatio) ábrázoló jelenetből származik. Ilyen ábrázolások közkedveltek voltak nemcsak a festéssel díszített poharakon, melyek legnagyobb számban a balti államokból ismeretesek,

3 hanem a vésett díszítésű példányokról sem maradnak el, melyek legszebb példánya Trierből ismeretes.

4 Gladiátort ábrázoló zsebkés csontnyele a Transformator mellől. A villamosművek papföldi transformátor épületétől délre az 1934. évi ásatások egyik kedves lelete volt egy zsebkés maradványa. Maga a vaskés elpusztult, csak a rozsdanyomok maradtak meg, valamint az alsó részén a megerősítésre szolgáló vasszegecske kis része. A csontnyélből csak a hátsó rész alsó kis darabkája pattant le még a római korban. A nyél hossza 87 1 Egy formába öntött gladiátorokat ábrázoló pohár Sopronból ismeretes, melyet Diceus készített. V. ö. Bella, Arch. Ért. XIV (1894), 592—J94. old. Ez a pohár galliai készítmény és a Kr. u. II. századból való. Erre a csoportra v. ö. Kisa, id. m. S. 755 if; Bonn. Ib. 124 (1917J, S. i66 f.; Behrens, Mainzer Zeitschr. XX—XXI (1925/26), S. 65 f. 2 V. ö. L. Nagy, Cives Agrippinenses in Aquincum. Germania XV (19J1), S. 260—265 ; Ein neues Denkmal der Agrippinenses Transaipini aus Aquincum. Germania XVI (19J2), S. 288—292. 3 V. ö. Kisa, id. m. Abb. J44, J47 —748a. 4 Kisa, id. m. Abb. 257a; Bonn. Jb. 118 (1909), Taf. XXV, S. 55? ff. Fig. 1 — 5. Budapest Régiségei. XII. 2 )